Somlyó Zoltán: ÉJFÉLI DITHIRAMB
ÉJFÉLI DITHIRAMB
Éjféli percek gyengéden suhannak
helyettem a hónod alá.
Meglengetik vállad s nagy bársonyos bút
szitálnak álmodva reá.
helyettem a hónod alá.
Meglengetik vállad s nagy bársonyos bút
szitálnak álmodva reá.
A hónod alatt két kezem tüzét
most sínyli két bimbós halom. -
Be szép lehetsz ma, ma be szép is lehetsz
te fájdalmas diadalom!
most sínyli két bimbós halom. -
Be szép lehetsz ma, ma be szép is lehetsz
te fájdalmas diadalom!
Ma fölcicomázza a homlokodat
a nagy, sóhajos, távoli csend:
ma szebb vagyok én is, mert tőlem a szent,
a nagy szépség nagy-messzire ment.
a nagy, sóhajos, távoli csend:
ma szebb vagyok én is, mert tőlem a szent,
a nagy szépség nagy-messzire ment.
És holnap remegve lobogsz majd felém
s a csókod öledbe hozod;
a vérembe bámulsz a szememen át
s a szívem megkoszorúzod.
s a csókod öledbe hozod;
a vérembe bámulsz a szememen át
s a szívem megkoszorúzod.
