Somlyó Zoltán: FINITA LA KOMEDIA
FINITA LA KOMEDIA
Tizet ütött a városháztoronyban,
a züllött parkban polkázik az ősz.
a züllött parkban polkázik az ősz.
Épp ma egy éve, hogy elhagytuk egymást
s ma még az est is olyan graciőz.
s ma még az est is olyan graciőz.
A szinház felől kacagó nők jönnek:
sok fehér kéz ég a sok tüll között.
sok fehér kéz ég a sok tüll között.
A legvéznább is olyan asszonyos ma,
vérbe mosdott, csókba törülközött.
vérbe mosdott, csókba törülközött.
Ezek most forrók, lágyak, izgatottak
s mire éjfél lesz, csókra hullnak mind...
s mire éjfél lesz, csókra hullnak mind...
S egy alvó leány szíve dobbanását
messziről én megérzem idekint.
messziről én megérzem idekint.
