Somlyó Zoltán: A KISFIÚT KIRABOLTAM
A KISFIÚT KIRABOLTAM
A kisfiút, ki voltam,
lelketlen kiraboltam,
lelketlen kiraboltam,
A csákóját elvettem
s helyette silbak lettem.
s helyette silbak lettem.
A nevét is elloptam
és az utcára dobtam.
és az utcára dobtam.
Szines kavicsként fekszik
és senkinek se tetszik.
és senkinek se tetszik.
És elraboltam orvul
a gyöngyeit a borbul;
a gyöngyeit a borbul;
picinyke játékmalmát
s az élete unalmát.
s az élete unalmát.
S ha olykor magam szánom:
imái égnek számon...
imái égnek számon...
