Somlyó Zoltán: KOSZTOLÁNYI DEZSŐNEK

Full text search

KOSZTOLÁNYI DEZSŐNEK
 
Hóval van behintve az Üllői út:
egykor itt laktál, az eszembe jut.
 
Egy hátsó lépcsősor volt az utad.
Emlékemben egy kéz arra mutat.
 
Névjegyed fehéren állt a falon;
te magad kevélyen, fiatalon.
 
Főzted a teát és írtad a sort;
adtad a verset, a fűszeres bort.
 
Tanultál, álmodtál könnyek alatt
s remegve nézted a szürke falat,
 
amelyre ördögöt rajzolt a vér;
ördögöt, mely angyalszárnyakat kér.
 
Emlékszel?... szavakkal játszadozánk.
Petőfit idéztük s mondtuk: Hazánk!...
 
S néztük a képet az ócska falon
s a vérező mellet oly fiatalon.
 
Az ujjat, mely önvérébe mártja magát
s a porba beírja mélytitku szavát...
 
Az arcot s a harcot, mely rája kiül;
s az élet szent fényét, mint hal el, kihül...
 
A legenda fátyolát, mit most a szél
föllebbent mindnyájunk könnyes szemén...
 
Petőfi! nagy magyar! önként-vitéz!
Tűzben láng! Békében költő-szinész!...
 
Hogy hívtuk őt az éj kábulatán!
Őt, akit ottfeledtek a csatán.
 
...Egyikőnk itt hal meg, a másik ott -
De azért Petőfi mégis halott!

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi