Szenci Molnár Albert: CXXI. ZSOLTÁR
CXXI. ZSOLTÁR
T. B.
Tanúság az Istennek őrzéséről és ótalmárúl.
Tanúság az Istennek őrzéséről és ótalmárúl.
1
Szemem az hegyekre vetem,
Mert fellyül van nékem
Minden segedelmem,
Isten az én reménségem,
Ki az eget formálta
És ez földet alkotta.
Szemem az hegyekre vetem,
Mert fellyül van nékem
Minden segedelmem,
Isten az én reménségem,
Ki az eget formálta
És ez földet alkotta.
2
Lábad botlani nem hagyja,
És azki rád vigyáz,
Nem szunnyadozik az,
Izráelt hozzá fogadja,
Mert az nem aluszik el,
De rájok gondot visel.
Lábad botlani nem hagyja,
És azki rád vigyáz,
Nem szunnyadozik az,
Izráelt hozzá fogadja,
Mert az nem aluszik el,
De rájok gondot visel.
3
Az Úr téged megőrizzen,
Kezét rád terjesztvén
Árnyékkal béfedjen,
Hogy az nap ő hévségében,
Néked ne ártson éjjel
Az hold az ő fényével.
Az Úr téged megőrizzen,
Kezét rád terjesztvén
Árnyékkal béfedjen,
Hogy az nap ő hévségében,
Néked ne ártson éjjel
Az hold az ő fényével.
4
Az Úr őrizze örökké
Lelkedet esettől,
Mentse meg veszéltől.
Az Úr híven megőrizze
Az te kimenésedet
És te béjövésedet.
Az Úr őrizze örökké
Lelkedet esettől,
Mentse meg veszéltől.
Az Úr híven megőrizze
Az te kimenésedet
És te béjövésedet.
