Szenci Molnár Albert: LXXIX. ZSOLTÁR
LXXIX. ZSOLTÁR
C. M.
Könyörgése az zsidó népnek az megszabadétásért.
Könyörgése az zsidó népnek az megszabadétásért.
1
Öröködben, Uram, pogányok jöttek,
És szent templomodat megförtőztették,
Jeruzsálem városát elrontották,
És széllel nagy kőrakásokra hánták.
Azkik megölettek,
Adattak az hollóknak,
Húsok te szentidnek
Ételül vettetnek
Az mezei vadaknak.
Öröködben, Uram, pogányok jöttek,
És szent templomodat megförtőztették,
Jeruzsálem városát elrontották,
És széllel nagy kőrakásokra hánták.
| Szolgáidnak testek, |
Adattak az hollóknak,
Húsok te szentidnek
Ételül vettetnek
Az mezei vadaknak.
2
Az városon nagy sok vért kiontának,
Az sok vér, mint vizek széllelfolyának,
Tövének olly szörnyű öldökléseket,
Nem lőn, ki eltemetné az testeket,
Csúfságot űz rajtunk,
Azkik környűlünk laknak,
Minket nem böcsülnek,
Sőt csak megnevetnek,
Csúfolnak és rútolnak.
Az városon nagy sok vért kiontának,
Az sok vér, mint vizek széllelfolyának,
Tövének olly szörnyű öldökléseket,
Nem lőn, ki eltemetné az testeket,
| Az mi szomszédságunk |
Azkik környűlünk laknak,
Minket nem böcsülnek,
Sőt csak megnevetnek,
Csúfolnak és rútolnak.
3
Mig haragszol, Uram, reánk ekképpen,
Haragod miglen gerjedez illy igen?
Meddig terjeszted bosszúállásodat,
Ki minket, mint az sebes tűz, elfogyat?
Ontsd az pogányokra,
Kik téged nem esmérnek,
Döjtsd az országokra,
Hol nevedet soha
Nem tisztelték az népek.
Mig haragszol, Uram, reánk ekképpen,
Haragod miglen gerjedez illy igen?
Meddig terjeszted bosszúállásodat,
Ki minket, mint az sebes tűz, elfogyat?
| Bosszúdat azokra |
Kik téged nem esmérnek,
Döjtsd az országokra,
Hol nevedet soha
Nem tisztelték az népek.
4
Mert Jákobot ők megötték, elnyelték,
Az ő nemzetségét megemésztették,
Minden házait földre lerontották,
Kietlen pusztaságra fordították.
Ne említsd meg őket,
Nagy haragod szűnjék meg,
Mert igen gyötretünk,
Jövel, mi Istenünk,
És kegyelmessen tarts meg.
Mert Jákobot ők megötték, elnyelték,
Az ő nemzetségét megemésztették,
Minden házait földre lerontották,
Kietlen pusztaságra fordították.
| Bocsásd meg bűnünket, |
Nagy haragod szűnjék meg,
Mert igen gyötretünk,
Jövel, mi Istenünk,
És kegyelmessen tarts meg.
***
5
Tekéntsd meg, Uram, kegyelmességedet,
Az te szent nevedért segéts meg minket,
Szabadíts és tarts meg minket kegyessen,
Bűneinket bocsásd meg szent nevedben.
Kérdvén: Hol Istenünk?
Verd meg az pogány népet,
Vérét szolgáidnak,
Kit ők kiontanak,
Nékik el ne engedjed.
Tekéntsd meg, Uram, kegyelmességedet,
Az te szent nevedért segéts meg minket,
Szabadíts és tarts meg minket kegyessen,
Bűneinket bocsásd meg szent nevedben.
| Hogy ne nevettessünk, |
Verd meg az pogány népet,
Vérét szolgáidnak,
Kit ők kiontanak,
Nékik el ne engedjed.
6
Jusson elődbe siralmok azoknak,
Kik az rabságban ohajtnak és sírnak,
Siess, ments meg, hogy ők el ne vesszenek,
Kik immár halálra ítéltettenek.
Fizesd meg hétképpen,
Azmit rajtunk míveltek.
Hogy téged, Úr Isten,
Szidalmaztak szörnyen,
Fizesd meg őnékiek.
Jusson elődbe siralmok azoknak,
Kik az rabságban ohajtnak és sírnak,
Siess, ments meg, hogy ők el ne vesszenek,
Kik immár halálra ítéltettenek.
| Szomszédinknak éppen |
Azmit rajtunk míveltek.
Hogy téged, Úr Isten,
Szidalmaztak szörnyen,
Fizesd meg őnékiek.
7
És mi, úgy mint te nyájad és sereged,
Magasztaljuk és dicsérjük szent neved,
Dicséretedet mindenkor hirdetjük,
És nemzetről nemzetre kiterjesztjük.
És mi, úgy mint te nyájad és sereged,
Magasztaljuk és dicsérjük szent neved,
Dicséretedet mindenkor hirdetjük,
És nemzetről nemzetre kiterjesztjük.
