Tompa Mihály: BEDŐ.

Full text search

BEDŐ.
 
«Hosszú az est, kis házikóm
Csendes, mint a szomjú malom;
Én Istenem, bizony megöl
Elébb-utóbb az únalom!»
 
Kiált nagy álmosan Bedő,
A negyvenéves agglegény;
S hatalmas ásitás után
Nyikorgó ajtaján kimén.
 
Meddig? hová? előtte is
Még az titok, de csak halad,
Mig egy ház ólmos ablakán
Ő kandisága fennakad.
 
Benéz ... a kandalló körül
Vígan zeng a leány-dana;
Zenét ily furcsa hangszeren
Kedvetlenűl ki hallana?
 
Bedő a víg fonóba lép ...
Körben ül a leány-sereg,
Holott, a fürge ujjakon,
Dal s tréfa közt orsó pereg.
 
Ha szál szakad: - sokszor nem is -
Elejtik a pajkos kacsók,
S a macska-gonddal elleső
Legény váltság-jutalma: csók!
 
Bedőnek tetszik a világ ...
Jár a fonóba rendesen:
De oh sziréni csábzene!
Torkára forr keservesen.
 
Mert hogy Kató fortélyosan
Nyakába varrta jó magát,
A fergeteg bérelte ki,
A jó Bedő csendes lakát.
 
Most durcás, majd szörnyen darál,
A pernek vége hossza nincs;
- Nem-zsémbes asszony, Istenem,
Beh csókolandó házi kincs! -
 
Bedő hajnalba' már szökik ...
Könnyűl, ha a mezőre hajt,
De len- s kender-vetés előtt
Méregbe jő, s szörnyűt sohajt.
 
Százszor tekint kötél után,
Végét ohajtva untalan;
De attól - tán a len miatt? -
Legyőzhetlen iszonya van.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi