Tompa Mihály: KIRÁLYVIRÁG.
KIRÁLYVIRÁG.
Midőn leszáll a csendes éj
És minden élő elpihen:
Egy titkos, láthatlan világ
Van ébren néma csendiben.
És minden élő elpihen:
Egy titkos, láthatlan világ
Van ébren néma csendiben.
Lágyan susog a levegő...
Megrendül a tavon a hab;
Ott szellemek suhannak át,
Itt viztündérek játszanak.
Megrendül a tavon a hab;
Ott szellemek suhannak át,
Itt viztündérek játszanak.
Bolyongnak a kisértetek...
Sirjából a lidérc kikél:
Száz Rémke futkos, birkozik
Az éjnek csillagfényinél.
Sirjából a lidérc kikél:
Száz Rémke futkos, birkozik
Az éjnek csillagfényinél.
A lég finom, vékony ködén
Táncolva lejt a villipár;
Elhagyja a virág helyét
S a kertben látogatni jár.
Táncolva lejt a villipár;
Elhagyja a virág helyét
S a kertben látogatni jár.
Midőn leszáll a csendes éj
És minden élő elpihen:
Egy titkos, láthatlan világ
Van ébren néma csendiben.
És minden élő elpihen:
Egy titkos, láthatlan világ
Van ébren néma csendiben.
-
A kert ifjú virági közt
Búbánattal jár a király;
A többi csak úgy örül, enyelg...
Csak ő, kinek mulatni fáj!
Búbánattal jár a király;
A többi csak úgy örül, enyelg...
Csak ő, kinek mulatni fáj!
És felkiált: mi haszna, hogy
E szép népen uralkodom:
Ha szívem egyhez sem köti
Közel viszony, hőbb vonzalom!
E szép népen uralkodom:
Ha szívem egyhez sem köti
Közel viszony, hőbb vonzalom!
Ah, mennyi szép virág! gyönyört
Mosolyganak rám ajkai!
Előttem kedves mindenik:
De - nem tudok választani!
Mosolyganak rám ajkai!
Előttem kedves mindenik:
De - nem tudok választani!
Ki légyen nőm? ki ossza meg
Királyi székemet velem?
Ez a kérdés, ez a kétség
Terem gyötrelmet lelkemen!
Királyi székemet velem?
Ez a kérdés, ez a kétség
Terem gyötrelmet lelkemen!
Igy a király... s jön egy virág,
Olyan sugár, olyan deli...
Fejével int üdvözletet,
De arcát ködfátyol fedi.
Olyan sugár, olyan deli...
Fejével int üdvözletet,
De arcát ködfátyol fedi.
S szól a király, kit érdekel
Az ösmeretlen szép virág:
Ki vagy, ki vagy...? s ha megvirad:
Mi jelről ösmerek reád?
Az ösmeretlen szép virág:
Ki vagy, ki vagy...? s ha megvirad:
Mi jelről ösmerek reád?
És meghajolva nyájasan,
A szépnek ajka nem felel;
De megcsókolja a királyt
S az éj ködében tűnik el.
A szépnek ajka nem felel;
De megcsókolja a királyt
S az éj ködében tűnik el.
Kérd a király... s kérdésire
Nem tud felelni senki sem:
A csókot érzi ajakán
Oly égetőn, oly édesen...!
Nem tud felelni senki sem:
A csókot érzi ajakán
Oly égetőn, oly édesen...!
Elveszti álmát, nyugta nincs,
A sziv titkon, de már szeret...
Akkor meglátja ajakán
Ezen titokteljes jegyet:
A sziv titkon, de már szeret...
Akkor meglátja ajakán
Ezen titokteljes jegyet:
