Tóth Árpád: ZUHANY
ZUHANY
Vígan rikkant a Pasics, a Pasics:
Monarchia! rendre sohse
Utasics, utasics!
Monarchia! rendre sohse
Utasics, utasics!
Szerb térdeken kivirágzott a retek, a retek,
Én csak mindig kikötőcskét
Szeretek, szeretek!
Én csak mindig kikötőcskét
Szeretek, szeretek!
Szerb homlokon retekből nő a redő, a redő,
Nem ártana egy tengeri
Feredő, feredő!
Nem ártana egy tengeri
Feredő, feredő!
De a fránya nagy hatalom mind irigy, mind irigy,
Így szólanak: a tengertől
Elerigy, elerigy!
Így szólanak: a tengertől
Elerigy, elerigy!
Bánat árnya Pasics retkén átsuhan, átsuhan,
Opasno je, ez nem fürdő,
Csak zuhany, csak zuhany!
Opasno je, ez nem fürdő,
Csak zuhany, csak zuhany!
1912
