Tóth Árpád: A HANG

Full text search

A HANG
 
Charles Baudelaire
 
Bölcsőm könyvesszobánk nagy polca mellett állott,
Komor regény-, mese- s tudás-Bábel tövén,
Hol latinok pora s görögök hamva pállott
Vegyest. S mint fóliáns, köztük pihentem én.
És két hang szólitott. Az egyik síma, álnok
Zengéssel hítt: "Kalács a Föld, cukros kalács,
S én rája (végtelen kéjt így lesz jó találnod!)
Oly éhet csiholok, mely éppoly óriás!"
S a másik: "Óh! Jövel! légy álmok közt bolyongó,
Túl minden lehetőn, túl az ismert valón!"
És úgy dalolt e hang, mint parti szél, mint zsongó
Fantom, mely nem tudod, honnan jön, elhalón
Simogatni füled, bár rémületre ajzza.
És feleltem: "Igen! édes Hang! megyek!" - és
Ez volt jaj, az a perc, mely óta áll a hajsza,
S véres végzet gyötör. A roppant Létezés
Díszletei mögött az örvény örök éjét
Látom, milyen csodás világokat takar,
S bűnhődve nagyszerű látásom révült kéjét,
Kigyórajt vonszolok, mely sarkaimba mar.
Azóta van az úgy, hogy mint a prófétákat,
A tenger s pusztaság hő szerelemre költ,
Könnyre fakaszt a kéj és kacajra a bánat,
S jóízzel a fanyar borok bús íze tölt;
Gyakran való gyanánt hiteget a hazugság,
Egekbe bámulok, és gödrök gáncsa ront,
De vígasztal a Hang: "Ne hagyd az álmok jussát,
Szebbeket álmodik a bölcsnél a bolond!"

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi