Tóth Árpád: EPITÁFIUM
EPITÁFIUM
melyet a költő készített a maga és cimborái számára,
mikor együtt való felakasztatásukat várták
mikor együtt való felakasztatásukat várták
François Villon
Társak, kik még világtok élitek,
Legyen mihozzánk szívetek szelíd,
Az Úr is majd enyhén itéli meg,
Ki bús fejünkhöz szánva közelít.
Ím öt-hatával függünk körben itt,
S már rothadó és tépett teteminket
Nem töltözi se dáridó, se innep:
Csak csont vagyunk már, s por s hamu a végünk!
Gonoszt teszen, ki ránk gúnnyal tekinget,
Kérjétek Istent, irgalmazzon nékünk!
Legyen mihozzánk szívetek szelíd,
Az Úr is majd enyhén itéli meg,
Ki bús fejünkhöz szánva közelít.
Ím öt-hatával függünk körben itt,
S már rothadó és tépett teteminket
Nem töltözi se dáridó, se innep:
Csak csont vagyunk már, s por s hamu a végünk!
Gonoszt teszen, ki ránk gúnnyal tekinget,
Kérjétek Istent, irgalmazzon nékünk!
Óh, testvérek, ne légyen senkinek
Csúfság e jaj, bár átkos végre vitt
A törvény! - óh, de hisz mindenkinek
A bölcs virtus szívében úgyse nyit.
Kérjétek hát ti, kikben él a hit,
A Szűz fiát, ne nézze vétkeinket,
Örök kegyelme tán nekünk is inthet
S megóv: ne kelljen a pokolban égnünk!
Meghaltunk már, ne bántsanak már minket,
Kérjétek Istent, irgalmazzon nékünk!
Csúfság e jaj, bár átkos végre vitt
A törvény! - óh, de hisz mindenkinek
A bölcs virtus szívében úgyse nyit.
Kérjétek hát ti, kikben él a hit,
A Szűz fiát, ne nézze vétkeinket,
Örök kegyelme tán nekünk is inthet
S megóv: ne kelljen a pokolban égnünk!
Meghaltunk már, ne bántsanak már minket,
Kérjétek Istent, irgalmazzon nékünk!
Reánk rohasztó, bús eső pereg,
S a hév nap szikkaszt és megfeketít,
Szemünk szedi holló s varjúsereg
S szaggasztja bajszunk s pillánk szőreit.
Nincs nyugovásunk percre sem! - repít
A változó szél, s kedvére keringtet,
S a sok csőrcsípés sebbel úgy behintett,
Hogy gyűszülyuknál sűrűbb már a lékünk!
Kerüljétek hát hírhedt tetteinket,
S kérjétek Istent, irgalmazzon nékünk!
S a hév nap szikkaszt és megfeketít,
Szemünk szedi holló s varjúsereg
S szaggasztja bajszunk s pillánk szőreit.
Nincs nyugovásunk percre sem! - repít
A változó szél, s kedvére keringtet,
S a sok csőrcsípés sebbel úgy behintett,
Hogy gyűszülyuknál sűrűbb már a lékünk!
Kerüljétek hát hírhedt tetteinket,
S kérjétek Istent, irgalmazzon nékünk!
Ajánlás:
Ég Hercege! - Te, ki vezérelsz mindent,
Őrizz: ne jussunk a Sátánhoz innet,
Ne légyen véle alkunk s fizetségünk!
- S te, nép! immár ne szidj, hogy végünk mint lett,
Hanem kérd Istent, irgalmazzon nékünk!
Őrizz: ne jussunk a Sátánhoz innet,
Ne légyen véle alkunk s fizetségünk!
- S te, nép! immár ne szidj, hogy végünk mint lett,
Hanem kérd Istent, irgalmazzon nékünk!
