Virág Benedek: XXXV VERÉB ÉS NYÚL
XXXV
VERÉB ÉS NYÚL
VERÉB ÉS NYÚL
Sok ember a szerencsétlent igen hideg
Vérrel tekinti, sőt belőle csúfot űz,
Nem gondolván, hogy ő is olly nyomorult lehet,
Így tett s járt is nemrégen egy pajkos veréb;,
Tudniillik a nyulat meglepvén hirtelen
A sas, konya órrával keményen vagdalá,
Hah! lábaid hol voltak? Elzsibbadtak-e?
Mond a veréb, s még többet akara mondani,
De felkapá egy kánya, s elröppene vele.
Vérrel tekinti, sőt belőle csúfot űz,
Nem gondolván, hogy ő is olly nyomorult lehet,
Így tett s járt is nemrégen egy pajkos veréb;,
Tudniillik a nyulat meglepvén hirtelen
A sas, konya órrával keményen vagdalá,
Hah! lábaid hol voltak? Elzsibbadtak-e?
Mond a veréb, s még többet akara mondani,
De felkapá egy kánya, s elröppene vele.
