Vörösmarty Mihály: (Amely érzések...)
(Amely érzések...)
Amely érzések gerjesztik nappal erőnket,
Sok gond lepte vadászt, mikoron fáradva lenyugszik,
Álmában perel a bíró, kocsizó kikerűlni
Perre biró, lovaglásra lovász álmában is indúl,
Tolvaj lopni szeret, révészt habok árja ijesztget,
Nyújtja jeges italát a hasztalan égő
Engem is a Múzsák buzdító ösztöne szorgat,
| A komor éj csendén visszakerűlnek azok. |
| A rohanó vágyás erdei lesre idéz. |
| Hasztalanul tárgyat gyors kerekekkel akar. |
| S mást, tárgyban meg nem akadt gyors kerekével előz. |
| Fősvény szánja futó kincseit álma után. |
| Szomjúnak, s csak hiún kellett színe kecsét. |
| Amikoron mindent éjnek homálya borít. |
Pest, 1817
