Vörösmarty Mihály: A REMÉNYHEZ
A REMÉNYHEZ
Kétes szép remények
Búmat édesítik,
S így kötött szemekkel
Visznek álmadozva
| Töltik keblemet, |
| Dúlják kedvemet, |
| Fellegútakon |
| A zárt kör felé. |
Oh ha veszteség van
Csak te, szép reménység,
Köss az ifjuságnak
Hogy kerűlje a föld
| Szánva sorsomúl, |
| Csak te légy velem. |
| Égi szárnyakat, |
| Szentetlen porát; |
Adj az ért korúnak
Nyújts az elhalónak
Míg rogyó inakkal
| Állhatást, erőt; |
| Gyámoló kezet, |
| Sírba váncorog! |
Börzsöny, 1822 eleje
