Vörösmarty Mihály: AZ ELZÁRKOZOTT
AZ ELZÁRKOZOTT
Kertem alatt ha kimégy a rétre, leányka, s az ajtót
És zaj nélkül az ernyőket, hol máskor öröm zeng,
Vissza ne térj, kedves! idegennek nem vagyok én honn;
| Zárva s szökőkutamat víztelen állva leled; |
| S pusztán a szerelem játszadozása helyét: |
| Téged, csak jőj, kert s kert ura várva fogad. |
1831
