Vörösmarty Mihály: KLÁRA VISEGRÁDON
KLÁRA VISEGRÁDON
Tündérkert övezé a hajdan büszke Magaskőt,
Oly vala s ilyenné lett a szűz párta, midőn az
Természet! gyászod jól illik e szörnyü falakhoz:
| Gyér bokor ül szomorún mostani romja körűl: |
| A vadan eltépett lány kebelére lehullt. |
| Klára elestének képe s boszúja te vagy. |
1833
