Vörösmarty Mihály: (MIG GONDOK NÉLKŰL...)
(MIG GONDOK NÉLKŰL...)
Mig gondok nélkűl játszottam az égi örömmel,
A boldogságot valahányszor ölembe kivántam,
Gyenge vidám arccal, mint hajnal, tiszta szemekkel
Ártatlanságnak leplében nyúlt deli testtel,
Igy jöve a képzelt boldogság: csalfa világom
| Melyet képzeletem tiszta szivembe csala, |
| Egy tündér szép hölgy lebbene gyorsan elő: |
| Mint a szép szerelem csillaga hajnal előtt |
| Érző jó szívvel: lágy szava énekivel, |
| Eltünt, ah eltünt véle az égi leány ! |
Börzsöny, 1822
