Fehér bokrétafa.
Fehér bokrétafa.
Aesculus Hippocastanum L. – (Ló- vagy vadgesztenye. – Term. rendszer: Bokrétafafélék. Hippocastanaceae.) – 23. t. 6. k. Fa. 25 m. Levelei tenyeresen összetettek 7, ritkábban 5 levélkével. Levélkéi ékalakú tőből visszás tojásalakúak, fogasok, vagy egyenetlenül kétszer fűrészesek. Virágzata merőleges buga. Szirmok fodrosszélűek, eleinte sárga, később megpirosodó foltokkal. 3-üregű toktermése nagy, tüskés, rendesen csak egymagvú. Nagy barnahéjú, nagy fehéresszínű köldökfoltú magja hasonlít a jóféle gesztenye makkjához, szintén keményítőtartalmú, de nem ehető. Hazája Északi Görögország. Szépségénél fogva legkedvesebb díszfáink egyike. Sétaterekre, utczákra sok helyen ültetik; őszszel gyakran másodszor is virít. Korán feslő nagy lombja hamar ád árnyékot. Őrölt magját eszi a marha, fája azonban nem sokat ér. 5 –6.
Rokon fajai közül ültetik helyenként a szenynyes bíborszínű Aesculus Pavia L. és a sárgavirágú Aesculus lutea Ait. fajokat.
