Fehér pimpó.
Fehér pimpó.
Potentilla alba L. – (Term. r.: Rózsafélék. Rosaceae.) – Évelő. 5–25 cm. Tőlevele 5 levélkéjű; a levélkéi kerülékesek, vagy megnyúlt és visszás tojásalakúak; csak a csúcsuk táján néhány előre álló, odasimuló fűrészfoggal; visszájuk sűrűn selymes, felső lapjuk zöld és kopasz; a levélnyelek szőre fölfelé áll. Szára végén rendesen 3 fehér virága van. Szirmai nagyok, a selymes csészénél hosszabbak. Virításkor rendesen meg van a mult évi megbarnult levél is. Terem erdők tisztásain, cserjésekben szórványosan hazánk minden hegyvidékén; gyakran csak szálanként. 5–6.
Más honi fajok: P. adscendens W. et K., – aurea L., – Baumgarteniana Sehur, – Benitzkyi Borb., – brachyloba Borb., – canescens Bess., – canoviridis Schur, – caulescens L., – chrysocraspeda Lehm., – Clusiana Jacq., – collina Wib., – Crantzii (Cr.) Beck, – Haynaldiana Jka., – impolita Whlbg., – Kerneri Borb., – laciniosa Kit, – leucotrycha Borb., – Lóczyana Borb., – macrotoma Borb., – magyarica Borb., – micrantha Ram., – microdons Schur, – norvegica L., – obscura Willd., – procumbens Sibth., – rubens (Cr.) Zim., – rupestris L., – semiargentea Borb., – serpentini Borb., – supina L., – tuberosa Wolff., – Wiemanniana Günth. et Schumm.
