Cser tölgy.
Cser tölgy.
Quercus austriaca Willd. – (Magyar cserfa. – Term. r.: Bükkfélék. Fagaceae.) – Fa. 25–50 méter. Kérge mélyen repedezett. Rügyei korbácsalakú, csavarodott pálhákkal vannak körülvéve, melyek csak ősz végén vagy a következő tavaszszal hullanak le. Levelének alapja ékalakú, felső lapja fényes és sötétzöld, fonáka halvány és érdes; széle szárnyasan hasogatott, sekélyen öblös; karéjai vagy hasábjai rendesen hegyesek, de lehetnek tompák is, sokszor rövidek, csak fogalakúak. Termése csak a második évben fejlődik ki. Kupacsa nagy, kígyódzó szálas pikkelyektől bozontos, fészekszerű; makkja hosszában karczolt és fanyarabb ízű mint a többi tölgyfajé. Tenyészik az északi Kárpátok déli lejtőitől az egész ország dombvidékén. 4–5.
Más honi fajok és keverékfajok: Qu. Bedői Borb., – budensis Borb., – calvescens Vukot., – Cerris L., – dacica Borb., – Haynaldiana Simk., – Ilex L. (Fiume mellett), – Kerneri Simk., – semilanuginosa Borb., – Streimii Heuff., – Tabajdiana Simk., – Tufae Simk. és még tömérdek egyéb keverékfaj v. eltérés.
Cser tölgy.
