A Jagelló-kor
A Jagelló-kor
A Mátyás halála utáni trónharcokból a Jagelló-ház került ki győztesen. Megválasztásával II. Ulászló kényszerhelyzetbe került, a királyi vagyon döntő részét el kellett adományoznia, hogy megjutalmazza báróit. Az Oszmán Birodalom figyelme akkor fordult az ország felé, amikor a politikai belharcok következtében egyre kisebb lett az esélye a társadalmi összefogásnak. A mohácsi csatamezőn a középkori magyar állam megszűnt létezni. Új korszak kezdődött Magyarország életében.
Kanizsai Dorottya címere (1519. VI. 25., Buda)
1490 virágvasárnapján (április 4.) Mátyás Bécsben részt vett az egyházi szertartáson. A mise hat órát tartott, majd az uralkodó visszatért a Burgba, de nem fogott hozzá az étkezéshez. Feleségét, Beatrixot várta, aki végig akarta zarándokolni Bécs templomait. Mivel megéhezett, fügét kért, amit meg is kóstolt, de mivel rossznak találta, haragra gerjedt. A rosszulléttel küszködő királynak nagy fájdalmai voltak, hangját is elvesztette. A király két napig haldoklott, április 6-án király nélkül maradt az ország. Mátyás halála várható, de mégis váratlan volt. A király már évek óta betegeskedett, s mind az európai politikában, mind Magyarországon számoltak közeli halálával. Apró, de annál jellemzőbb adalék, hogy Bakócz Tamás királyi titkár már márciusban átadta házát a bécsi Szent Dorottya-kolostornak. Így ősszel azt nem kobozhatta el a várost felszabadító Miksa császár, ellentétben Mátyás más, nem annyira előrelátó híveinek ingatlanával. Bakócz tehát biztosra vette királya közeli halálát és Bécs elvesztésének a tényét. Mivel viszont senki sem gondolta, hogy a tragikus esemény ilyen hamar fog bekövetkezni, nem véletlen, hogy szinte azonnal megjelentek a mérgezést kész tényként kezelő pletykák. Természetesen ezt sem lehet kizárni, de valószínűbb a természetes halál.
Mátyás örökösei
Az új király
Az ország védelme
Társadalmi változások
A Habsburg-kapcsolat
II. Lajos
Mohács
