A Habsburgok és a magyar rendek a 16. században
A Habsburgok és a magyar rendek a 16. században
A 16. századi oszmán expanzió idején, amikor a fő feladat a magyar védelmi rendszer kiépítése volt, a rendek fokozott mértékben rászorultak a Habsburgok támogatására. Tetszett vagy sem, be kellett látniuk, hogy a hathatós védelem az erők koncentrálását, rendi főméltóságokból álló, nehézkesen működő hivatalok helyett olyan kormányszervek létrehozását követelte meg, amelyekben szakember-hivatalnokok a kollegialitás elve szerint hatékonyabban dolgozhattak. A Habsburgok által uralt országok bel- és külpolitikáját a Titkos Tanács, a pénzügyeket az Udvari Kamara intézte, a döntéseket pedig az Udvari Kancellárián foglalták írásba. A hadügyi kérdésekben (beleértve a török diplomáciát is) az 1556-ban felállított Udvari Haditanács volt az illetékes.
Ferdinánd ugyan meghagyta a főbb rendi intézményeket (országgyűlés, vármegyék, szabad királyi városok) és méltóságokat (nádor, országbíró) s létrehozta a központi kormányszervektől elvben független Magyar Kancelláriát és Magyar Kamarát is, ez utóbbiak azonban fokozatosan alárendelődtek a Bécsben működő központi kormányszerveknek. Nádasdy Tamás halála (1562) után a nádori hivatalt sem töltötték be majd félszáz évig, de az országgyűléseket – az adómegszavazás miatt – már nem lehetett mellőzni. Talán még ennél is fontosabb volt azonban, hogy a középszintű igazgatás és végrehajtás legfőbb szerve, a nemesi vármegye továbbra is a rendek kezén maradt.
