A reformnemzedék készülődése
A reformnemzedék készülődése
A francia háborúk ugyan nem forgatták fel, nem alakították át a magyar társadalmat, de felső rétegeire komoly hatással voltak. A katonáskodó arisztokraták (mint például Széchenyi István) és középnemesek nemcsak Európa hadszíntereit, hanem fejlett városait, a magyarországitól eltérő körülményeit is megismerték. A felvilágosodás és a forradalom eszméi búvópatakként utat találtak a vidéki, politizáló magyar nemességhez is. Igaz, e réteg tagjai még hajlamosak voltak önmagukat tekinteni a "népnek", ám legjobbjaik között mindez már a politikai jogok kiterjesztésének gondolatával is találkozott. Az uralkodó osztály e két csoportjának tagjaiból kerültek ki azok a politikusok, akik egyre inkább szakítottak a hagyományos rendi ellenzékiség eszméjével, s felkarolták az ország gazdasági és társadalmi átalakításának gondolatát.
1795, a magyarországi jakobinus mozgalom felszámolása után nemigen volt mód a belső politikai átalakulás nyílt meghirdetésére. Az uralkodó, I. Ferenc, nemcsak a reform, hanem a konstitúció (alkotmány) szó használatától is irtózott. A mindenható kancellár, Metternich herceg szigorú cenzúrát vezetett be, s uralkodói rendelet tiltotta a liberális szelleműnek ítélt külföldi sajtótermékek behozatalát. A politikai reakció sem tudta azonban feltartóztatni a társadalom belső, csendes átalakulását. A nyelvújítási mozgalom ugyanúgy a magyarországi polgárosodást, az ország korszerűsítését készítette elő, mint gróf Széchényi Ferenc nagylelkű gesztusa, amikor a nemzetnek ajándékozta könyvtárát és gyűjteményeit, megvetve ezzel a Magyar Nemzeti Múzeum alapjait. Egy új, korszerűbb gazdálkodást készített elő gróf Festetich György a keszthelyi gazdaképző akadémia, a Georgikon megalapításával (1802) csakúgy, mint Pethe Ferenc a "Mezei Gazda" című lap megindításával. A világ dolgaiban való eligazodást segítette a Hazai Tudósítások (1808-tól Hazai és Külföldi Tudósítások) című lap, s az itthoni tudományosságnak jelentett fórumot a Tudományos Gyűjtemény.
Széchenyi Bécs felé húzza, Kossuth visszatartja a szamár magyart, korabeli gúnyrajz
