Károly Róbert

Full text search

Károly Róbert
Mivel a három királyjelölt közül csak Károly Róbertnek maradtak reális esélyei a magyar trón megszerzésére, rá hárult az ország egyesítésének nem könnyű feladata. Szilárdan támaszkodhatott a püspöki karra, hiszen a pápai követ, Miklós ostiai püspök elérte, hogy a magyar egyháznagyok Károly Róbert megválasztását pártolják. A király (ő magát már 1301-től annak tekintette) lassan felőrölte ellenfelei ellenállását. 1307-ben elfoglalta Budát, de a tartományurak meggyőzésére, a pápai diplomácia segítségére is szüksége volt. V. Kelemen pápa (1305-1314) embere, Gentilis bíboros, tapasztalt politikushoz méltóan, rávette a jelentős bárókat az Anjou királyfi támogatására. 1310-ben még azt is sikerült elérnie, hogy visszaszerezze a Szent Koronát Kán László erdélyi vajdától, s harmadszor is megkoronázzák Károly Róbertet, most már minden feltételnek eleget téve.
Kezdetben a király megpróbált együtt uralkodni a bárókkal, közülük nevezte ki az országos méltóságokat is. De a "béke" csak addig tartott, amíg ki nem derült, hogy Károly Róbertnek kikristályosodott elképzelése van az ország új berendezéséről. A trónviszályok idején elherdált királyi és egyházi birtokok visszaszerzésére irányuló tettei nem váltottak ki osztatlan sikert. A király először Csák Mátéval került szembe, akit Gentilis bíboros 1311-ben kiközösített, Károly Róbert pedig megfosztott a tárnokmesteri méltóságtól. A háborúskodás közel tíz évig tartott. A király nem számíthatott legodaadóbb hívére, Aba Amádéra, akit a kassai polgárok legyilkoltak, s akinek fiai Károly Róberttel szemben Csák Mátéhoz fordultak segítségül. A mindent eldöntő csatára 1312-ben, Rozgony városa mellett került sor. Itt a királyi hadak sikeresen küzdöttek, de a végső győzelemig még számos csata hátravolt. Tovább súlyosbította a helyzetet, hogy 1314-ben a bárók az országgyűlésen szembefordultak királyukkal, akinek a súlyos helyzetben udvarát Budáról Temesvárra kellett áthelyeznie. Valamennyi szembeszegülőt megfosztotta méltóságától, s szinte egyedül vette fel a harcot a bárók ellen. A király az egyház és a kisszámú városi polgárság mellett csak a nemességre támaszkodhatott.
Ennek ellenére Károly Róbert sikeresen vette fel a harcot a lázadókkal. A bárók nagyobb része ugyanis nyíltan nem fordult ellene, igaz, kezdetben nem is támogatták, de mivel nem léptek szövetségre egymással, a királynak sikerült egyenként leverni őket. 1316-ban a Kőszegiek, egy évvel később Borsa Kopasz, 1321-ben pedig Erdély kapitulált a királyi hadak előtt. Csák Máté halálával (1321) a legnagyobb ellenfél is a legyőzöttek közé került, igaz, ekkorra már várai és birtokai döntő többsége Károly Róbertet gazdagította. 1322-re, utolsónak, Szlavóniát is sikerült visszafoglalni.
Károly Róbert győzött, s ennek bizonyításaként udvarával az új királyi székhelyre, Visegrádra költözött. Hozzákezdhetett az ország átalakításához.

Lovagalak fejszobra a budai várból

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi