Az ország újjáépítése

Full text search

Az ország újjáépítése
A tatár pusztítás nagyságát nem lehet felmérni. Az alföldi megyékben aránya akár a 80-100%-ot is elérhette, de ennél sokkal kisebb lehetett a kár a Dunántúlon. Rogeriust Gyulafehérvár környékén a következő kép fogadta: "...semmi egyebet nem találtunk, mint megöltek csontjait és fejeit, az egyházak és paloták szétdúlt és ledöntött falait, amelyeket a sok keresztény vér bemocskolt". A kép a tatárok által megszállt területeken mindenhol hasonló lehetett, de meggondolandó a pusztítás nagyságának a meghatározásakor az a tény, hogy IV. Béla, amikor a tatárok kivonultak, azonnal megtámadta az osztrák herceget. 1243-ban pedig jelentős szárazföldi sereget küldött Velence ellen.
A király elsődleges céljának a termelőmunka beindítását tekintette. Hívott ugyan külföldi telepeseket, de idegenből nem sokan érkeztek. Fontosabbnak tekinthető a belső vándorlás. A kedvezőbb feltételek fejében a jobbágyok olyan területeket is művelés alá vettek, amelyek az országhoz tartoztak ugyan, de sűrű erdő borította őket. Így népesült be Sáros, Árva és Máramaros megye is.
A legszembetűnőbb változást a kővárak építése jelentette, ekkor a Szent István-kori földvárak megerősítése már régen korszerűtlennek számított. IV. Béla az 1240-es évek végén hatalmas várépítési akcióba kezdett. Az erősségek építésének legfőbb oka a következő tatár támadás kivédése volt, mivel egyedül azok a települések tudtak sikerrel ellenállni az ázsiai hódítóknak, ahol vár volt. A király és a királyné mellett az egyházi és világi birtokosok is megkapták az építési engedélyt. IV. Béla uralkodásának végén közel száz, a 13. század végén pedig már több száz vár emelkedett az országban. Ezek többségét nem lakóhelynek építették, hanem azért, hogy veszély esetén menedéket nyújtsanak a környező lakosságnak.
Nem feledkezett meg a király a hadsereg átszervezéséről sem. A birtokadományok lehetővé tették, hogy egyre többen vásároljanak maguknak lovagi felszerelést. Belőlük került ki a nehézlovasság. A hagyományos haderőnek számító könnyűlovasságot a székelyek és a kunok alkották. Ez utóbbiakat IV. Béla 1245 táján visszahívta az országba, és az Alföldre telepítette őket. Fiát, István herceget, a kun fejedelem leányával, Erzsébettel házasította össze.
A tatárok betörése után elkerülhetetlenné vált a kincstár átalakítása is, igaz, erre nem csak a pusztítás döbbentette rá IV. Bélát. Olyan rendszert alakított ki, amelyben már nem a birtokokból származó jövedelem adta a bevételek többségét, hanem az áru- és pénzforgalom jövedelme. Megreformálta a pénzverést, a belső és külső vámokat, megszervezte a sókamarákat is.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi