A perzsa-török háború és a Bocskai-felkelés

Full text search

A perzsa-török háború és a Bocskai-felkelés
1603 végén a kiújult perzsa-török háború miatt döntő fordulat állott be a magyarországi fronton. I. Abbasz perzsa sah (1587-1629) visszafoglalta Tebrizt, majd a következő esztendőben Revánt, Sirvánt és Karszot. Az oszmánok kénytelenek voltak jelentős erőket átcsoportosítani a Magyarországtól több mint háromezer kilométerre lévő keleti frontra, ami csak azért nem járt számukra katasztrofális következményekkel az itteni hadszíntéren, mert a szövetségeseknek ekkorra már le kellett mondaniuk a belháborútól megtépázott Erdély támogatásáról, s mert időközben megbomlott a magyar rendek és Bécs törékeny érdekszövetsége is, s kitört a Habsburg seregek erejét megosztó Bocskai-felkelés.
A Habsburgok ugyanis ún. fiskális perekkel akartak segíteni a háborúban kimerült államkincstáron, s több magyar főúr ellen is felségsértési pert indítottak, hogy birtokaikat elkobozhassák. Tovább mérgesítette a helyzetet az udvar ellenreformációs törekvése, s az 1604. évi országgyűlés végzéseihez utólagosan betoldott 22. cikkely, amely megerősítette a korábban hozott protestánsellenes törvényeket, s megtiltotta, hogy a jövőben a diétán vallási kérdéseket tárgyaljanak. Az elégületlenség 1604-ben Kelet-Magyarországon Habsburg-ellenes fegyveres felkeléssé fejlődött, amelynek élére Bocskai István – korábban Habsburg-párti főúr – állott. Bocskai néhány hét alatt elfoglalta a Váradtól Kassáig terjedő országrészt, s katonái hamarosan már az osztrák örökös tartományokat pusztították. A gyors sikerek meghozták politikai eredményeiket; elsőbb az erdélyi, majd a magyar rendek választották fejedelmükké (1605), a szultán pedig királyi koronát küldött Bocskainak, amivel azonban ő nem koronáztatta meg magát. Célja csupán a vallásszabadság és Erdély önállóságának biztosítása volt mindaddig, amíg a törökök az ország középső részét birtokolják. Ezeket szavatolta az 1606-ban megkötött bécsi béke.
Bocskai közvetítésével novemberben a Duna és a Zsitva folyók között lévő táborban I. Ahmed szultán (1603-1617) és Rudolf király (1576-1608) megbízottai 20 évre békét kötöttek. Bár a két béke egyes pontjai felett a felek még évekig vitatkoztak, azok mégis hosszú évtizedekre rendezték a szerződő felek viszonyait.

Török vezíri díszsátor belseje

A mohácsi emlékpark
A. G.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi