A hódító

Full text search

A hódító
A bécsújhelyi béke és a reformok lehetővé tették Mátyásnak, hogy megvalósítsa külpolitikai elképzeléseit. A király hódításait nehéz lenne megérteni, ha nem keresnénk tettei mögött a miértet. A legújabb kutatások szerint Mátyás német-római császár szeretett volna lenni, s külpolitikáját ez a tény határozta meg. Ezért tamadta meg 1468-ban pápai támogatással az eretneknek számító huszita országot és uralkodóját, volt apósát. (Mátyás első felesége Podjebrád György cseh király lánya, Katalin volt.) A váltakozó kimenetelű hadjárat első sikerének az számított, hogy 1469. május 3-án a cseh katolikus rendek Olmützben királyukká választották Mátyást. Erre azért volt szüksége a magyar uralkodónak, mert a cseh király 1356 óta egyike volt a "hét választófejedelemnek", akiknek döntő szavuk van a császárválasztáson. Kis szépséghiba azért volt a dologban. Létezett egy törvényesen megválasztott cseh király, Podjebrád személyében. Valamelyest egyszerűsödött a helyzet 1471. március 22., Podjebrád halála után. A magyar királynak azonban továbbra sem sikerült egyedül birtokolni a cseh trónt, mert az ország rendjei IV. Kázmér lengyel király fiát, a tizenöt éves Ulászlót választották meg uralkodójuknak. (II. Ulászló néven magyar király is lesz.) Mátyásnak tehát most már a Habsburgok mellett egy másik közép-európai hatalommal, a Jagellókkal is szembe kellett néznie.
Mivel III. Frigyes német-római császár a Jagellókat támogatta, a magyar király fegyverrel kényszerítette elIenfeIét, hogy ruházza rá Csehország hűbérét. Az első osztrák háború 1477-ben Mátyás sikerével ért véget. A király személyes irányításával körülzárták Bécset és megszállták a főváros környéki városokat. 1477 decemberében a császár kénytelen volt engedni: elismerte Mátyást, aki még azt is elérte, hogy abban az esetben, ha III. Frigyes nem tudná a százezer forint hadisarcot kifizetni, akkor azt fegyverrel behajthatja. A nyílt beavatkozás lehetőségét Mátyás már 1482-ben kihasználta. A második osztrák háborúban a fővárost is bevette, s Mátyás hadai 1487-re elfoglalták Alsó-Ausztriát. Míg az első osztrák háború célja érthető volt, a második hadjárat elindítását már nehezebb megérteni. A császári címet fegyverrel nem lehetett megszerezni, s III. Frigyes fiával, Miksával szemben amúgy sem lett volna esélye egy esetleges választáson a magyar királynak. Talán így akarta rákényszeríteni a császárt, hogy fia, Korvin János trónöröklését elfogadja. Mátyás halála (1490. április 6.) megválaszolatlanul hagyta a kérdést.
Jól látszik, hogy Mátyás, apjával ellentétben, keveset foglalkozott a török elleni harccal. Pedig Európa ezt várta tőle, ezért kapta a pápai és a velencei segélyeket. A király passzív török politikája egy reális felismerésen alapult: az Oszmán Birodalom annyival erősebb az országnál, hogy egy esetleges konfliktus végzetes lehet a királynak és az országnak egyaránt. Ezért arra törekedett, hogy az 1463-1464-ben kialakított status quo szerint békében éljen a veszélyes szomszéddal. Természetesen ez a béke nem jelentett fegyvernyugvást, de a szórványos hadi események miatt nem került sor szakításra. Az Oszmán Birodalomnak is kedvező volt ez a helyzet, hiszen nyugodtan tudott ázsiai hódításaira koncentrálni, nem kellett tartania egy esetleges európai hadszíntér megnyitásától.

Mátyás ausztriai hadjáratai

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi