A Szent Korona

Full text search

A Szent Korona
"Mert a magyar királyságban három törvényük van, s akinél egy hibázik, arról úgy vélik, hogy nem törvényes király. Az egyik törvény úgy szól, hogy Magyarország királyát a Szent Koronával kell megkoronázni. A másik, hogy az esztergomi érsek koronázza meg. A harmadik, hogy a koronázás Fehérvárott történjék." A néhai V. László király dajkája, Kottanner Jánosné írta ezeket a sorokat visszaemlékezésében. A bécsi polgárasszony jól látta, hogy Magyarországon megkülönböztetett figyelmet fordítanak a magyar államiságot szimbolizáló ékszernek. A korona szakrális erejébe vetett hit lehet a magyarázat arra, hogy Mátyás hatalmas összeg és politikai engedmények fejében visszaváltotta III. Frigyes német-római császártól a Szent Koronát, hiszen Mátyás csak formailag lett az ország királya, de a legfőbb hatalmi szimbólum hiányában uralmát nem érezte legitimnek.
A magyar király már 1458 nyarán Vitéz Jánost küldte a császárhoz, de a tárgyalások nem hozták meg az eredményt. Hosszas próbálkozások után, 1463. április 3-án Grazban létrejött a megegyezés. Mátyás nyolcvanezer aranyat köteles fizetni a császárnak a korona megőrzése fejében. A nyugat-magyarországi városok – Fraknó, Kabold, Kismarton, Kőszeg és Rohonc – továbbra is III. Frigyes birtokában maradnak azzal a feltétellel, hogy Fraknót és Kaboldot a magyar király a császár halála után negyvenezer forint fejében visszaválthatja. Sopron a koronával együtt visszakerült az országhoz. III. Frigyes továbbra is használhatja a magyar királyi címet, és Mátyást is fiává fogadja. A magyar király fiúörökös nélküli halála esetén a magyar trónt a császár vagy törvényes utódai öröklik.
A szerződést 1463. július 19-én Bécsújhelyen elfogadták, s ezzel megteremtődött az önálló magyar külpolitika feltétele. A béke III. Frigyes számára is előnyös volt. Jelentős összeghez jutott, és jogszerűen birtokolta a már régebben elfoglalt nyugat-magyarországi területeket. A Magyarország királya cím a többi trónkövetelővel szemben biztosított neki előnyt. A legfontosabb pont a Habsburgok esetleges örökösödési jogának kimondása volt. Ráadásul III. Frigyes az utolsó pillanatban becsempésztette a szerződés szövegébe a "törvényes" jelzőt, amellyel a szöveg új értelmet kapott. A császár vagy a fia, Miksa ebben az esetben örökölheti a magyar trónt. Kezdetben minden bizonnyal Mátyás is ezt a részt tartotta a legsúlyosabbnak, de hatalmának növekedésével már érthető módon nem tulajdonított akkora jelentőséget az említett szakasznak. Jól tudta: minden szerződés csak annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi