Az 1956-os magyar forradalomnak óriási nemzetközi visszhangja volt, és az 1945 utáni egyetemes történelem egyik legjelesebb eseményeként tartják nyilván.
Ám a nemzetközi kapcsolatok történetében – akárcsak az 1968-as "prágai tavasz" – nem jelentett korszakhatárt. Folytatódott az 1955-ben elkezdődött, az osztrák államszerződéssel fémjelzett "olvadás" politikája, amely bizonyos megtorpanásokkal a 70-es évek enyhüléséhez vezetett. Az enyhülés politikája eredményeket hozott a fegyverzetkorlátozás terén: aláírták az atomcsend-, majd az atomsorompó-szerződést, a 70-es években pedig két nagy egyezmény is született a hadászati atomfegyverek korlátozásáról.
A szigorú konfrontáció politikáját felváltotta az óvatos "hídverés" koncepciója. Megélénkültek a két tömb közötti gazdasági, kereskedelmi, kulturális és tudományos kapcsolatok, jelentősen nőtt a turizmus. Az anyagi és szellemi javak Kelet-Európába vándorlásától a Nyugat a kommunista rendszerek fokozatos gyengülését, majd összeomlását várta. Az enyhülési politika csúcspontja az 1975-ben aláírt Helsinki záróokmány volt, amely kimondta az európai határok sérthetetlenségét és kodifikálta az emberi jogokat.
Ugyanakkor a nagyhatalmak közötti szembenállás váltakozó intenzitással ugyan, de fennmaradt. Ezt jelezte a berlini válság, a kubai rakétaválság, amely a nukleáris megsemmisülés szélére sodorta a világot, valamint a megegyezési kísérletek ellenére egyre élesebb fegyverkezési verseny. Tovább folytatódott a nagyhatalmak rivalizálása regionális szinten is.
A politikai, gazdasági kihívásokra mind a Nyugat, mind a Kelet megpróbált saját választ adni: a Nyugat a világgazdasági válságokhoz való alkalmazkodással, a nemzetközi gazdasági rendszer átformálásával és egy új technikai forradalommal. A Szovjetunió, nagy fáziskéséssel, 1985-től politikai reformokkal, Magyarország a gazdasági-politikai reform sajátos ötvözetével kísérletezett, amely Kádár János nevéhez fűződik.
Kádár János, a jó király
És egy nyugdíjas alattvaló
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.