Eiffel tornyot épít
Eiffel tornyot épít
Jött ezután még jó néhány kis kiállítás Ausztráliában és Amerikában, Barcelonában, majd Brüsszelben, de azokra alig 1-2-3 millióan mentek el, ami egyfajta bukást jelentett. A franciák ekkor azon kezdtek el gondolkozni, nem kellene-e valami csábítóbb tematikával odavonzani a külföldieket. Kitalálták, hogy a francia forradalom centenáriumát egy belső világfelfordulással illene megünnepelni, s ideje lenne a nemzetek iparának bemutatása helyett a hangsúlyt azok sajátos kultúrájára helyezni. Úgy vélték: sokakat vonz a zene, a szép festmény, az antikvitás és a népművészet, az építészet és minden lélegzetelállító mutatvány. Ez utóbbi okán bízták meg Eiffel mérnököt egy vasmonstrum megépítésével.
Indult is akkora tiltakozási hullám odahaza, hogy a köztársaság széthullásától kellett tartani, de ez Eiffelt cseppet sem izgatta. Már az 1878-as világkiállításon is ő építette meg a francia pavilont, megtervezte a nizzai csillagvizsgálót, de tervezett hidakat is, s gyártott Amerikának egy 43 méter magas szabadságszobrot – ugyan ki ne ismerné -, s elkészített mindent, ami vasból van és monumentális. Az 1889-es expóra pedig kiagyalt egy szerény, 300 méter magas tornyot, s a kormány 20 évre neki, illetve pénzügyi partnereinek engedte át a látogatójegyekből befolyt összeget. Nem jártak rosszul. A torony egy, a tüntetőktől övezett területen határidőre elkészült, s a kiállítás megnyitásától kezdve naponta tízezrek látogatták és látogatják ma is. Van benne lift is, s mivel ezt nem volt könnyű megtervezni, keresniük kellett egy külhoni szakértőt, s meg is lelték a Párizstól nyilván nem messze fekvő Kisbér helységet, s ott Korda Dezsőt. Korda megtervezte a liftet, majd feltalálta a forgókondenzátort, mivelhogy újabb liftet nem rendeltek tőle.
E világkiállítás egészségügyi hálózatát is egy magyar származású orvos tervezte meg, nevezetesen Gruby Dávid, aki Franciaország legnagyobb orvosi szaktekintélyének számított.
