Modern elvek
Modern elvek
A növénytermesztési munkáknál korszerűbb ismereteket kínáltak az állattenyésztési útmutatók, mint például "A juhtartásról szóló rövid oktatás" 1773-bon, valamint a "A barom-állatok seb-gyógyítása tudományáról" 1785-ben. Ekkor többen is írtak az istállózó állattartásról, a téli takarmányozásról, s a közös legelők felosztásáról, tehát azokról a modern elvekről, amelyek a felvilágosult tudás részét képezték. Arra is felhívták a birtokosok figyelmét, hogy valószínűleg jobban járnak, ha a robotot pénzbeli juttatással váltják fel, s a beérkezett pénzt napszámosok alkalmazására fordítják, mert ebből az összegből a kijelölt napokon valóban szakembereket tudnak alkalmazni, s e változtatás a termény mennyiségénél és minőségénél majd érezhető lesz.
A takarmánynövények termesztése az istállózó állattartást tette volna lehetővé, s ily módon újabb földterületeket lehetett volna a növénytermesztés szolgálatába állítani. A jól tartott állat több gyapjút és több tejet ad – írták e művekben -, sőt igaerejük is nagyobb, tehát érdemes áttérni a jó minőségű takarmánynövények termesztésére, s azok segítségével megoldani az állatok táplálását. Hogy ne maradjon oly sok ugarföld az országban, Mária Terézia 1774-ben az e földeken termesztett növények gondozóit mentesítette a kilenced és a tized alól, de a birtokos nemesség egyáltalán nem fogadta örömmel a parasztság részére tett eme engedményt.
Több helyen nehezen akartak áttérni a kétnyomásos gazdálkodásról a háromnyomásosra, s nehezen fogadták el olcsó népélelmezési cikként a kukoricát és a burgonyát, s komoly harcot kellett vívni a szakszerű trágyázás bevezetése érdekében is. II. József időszakában Tessedik Sámuel volt a modern gazdálkodási elvek legfőbb szószólója, aki úgy látta, hogy csak könyvekkel nehéz a helyzeten segíteni, ezért 1780-ban Szarvason egy gazdasági iskolát hozott létre, amelyhez egy hatholdas mintagazdaságot alakított ki, s ott a fiataloknak a gazdálkodáshoz kapcsolódó technikai újításokat is igyekezett bemutatni. Megmutatta, hogy a földet szántással, más földdel való keveréssel, hamuval és trágyával javítani lehet, s azon sokkal komolyabb terméshozam érhető el, s módszert dolgozott ki a szikes talajok javítására is. A gyümölcsfák ültetését és termesztését is tanította iskolájában, s az onnan kikerülők közül többen tanácsait meg is fogadták. Hallgatóit tankönyvekkel is segítette, ilyen volt pl. 1786-ban kiadott, s később híressé lett munkája, mely ezt a címet viselte: "A paraszt ember Magyar országban."
Erdélyi gyapjúszállító
Régi malmok
