Nem sok találmány van, amely oly gyorsan hozta lázba az embereket, mint az 1830-as évek végén felfedezett, s igen gyorsan elterjedt fotózás. A nagy felfedezést követően egy évvel már fotóműtermek nyíltak, nagy számú szakkönyv jelent meg, az optikusok a lencsék továbbfejlesztésén dolgoztak, mások a csillagászati kutatásokban alkalmazták a fotográfiát, merész kutatók pedig már a színes fényképezésen törték a fejüket.
A 19. század nagy technikai forradalmát a fotótechnika, fotóoptika és fotóvegyészet területén is lemérhetjük, sőt talán itt követhetjük nyomon a legjobban, amelynek az az egyszerű oka, hogy ez a találmány, vagyis az előhívható és rögzíthető kép a közember számára is érthető s egyben döbbenetet keltő volt. Igaz ez a fémlemezre rögzített képekre éppúgy, mint az üvegen megmaradtakra, a papírképekre, és később a színes filmtechnika csodáira.
Hogy az ezüst-halogenidek fényérzékenyek, arra már 1727-ben rájöttek, s hogy árnykép rögzíthető ezüstkloridon, az egy 1802-es felismerés. Hogy a nátrium-tioszulfát fixírsóként alkalmazható, ez pedig egy 1819-es találmány. A fotózás igazi forradalmát még nem ezek a felfedezések jelentették, hanem az, hogy az ezüst-jodid rétegre rögzített kép higanygőzzel előhívható (ez Daguerre találmánya), továbbá az, hogy létrehozható kötőanyag nélküli ezüst-halogenid papír, s ekkor az előhívás ferrosók oldatával történik (ez Talbot találmánya).
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.