A valódi történet tehát itt, az 1839-es év elején veszi kezdetét, amikor is Párizsban Daguerre bemutatta találmányát Aragónak, a Tudományos Akadémia titkárának (ez január 2-án történt), Arago meg bejelentette a tudósoknak, hogy megszületett az évszázad találmánya, a dagerrotípia (e bejelentés néhány napra rá történt, január 7-én). A világ lázba jött. Egy másik feltaláló, Talbot negatívjait még abban a hónapban bemutatja Londonban, a Királyi Intézetben, majd a hónap végén előadást tart a fotózásról a Királyi Társaság előtt. Mindezekről az első újságcikk ugyanott jelenik meg február 2-án.
A magyar sajtó kissé "megkésve" ad hírt a találmányról, mégpedig február 7-én a Hasznos Mulatságokban. Aztán írt róla Vörösmarty lapja, az Athenaeum, majd a Honművész is. Ebből is látható, hogy milyen lassan haladtak a hírek egyik országból a másikba 150 évvel ezelőtt . . .
A feltaláló Daguerre festő és díszletfestő volt, aki 1819-től Párizsban az Operaház díszletfestő műhelyét vezette. 1826-ban ismerkedett meg Niépceszel, a heliográfia neves kísérletezőjével, s később együtt fejlesztették tovább e találmányt. 1831-ben jön rá Daguerre a jód felhasználásának lehetőségére, de Niépce 1833-ban elhunyt, s ezért a kísérleteket egyedül kellett folytatnia. 1835-ben fedezi fel a higany képfejlesztő hatását, s 1837-ben már rövid idő alatt tud képet előhívni. A fényképek előállításának eljárása 1838. április 28-án a "Daguerrotypia" elnevezést kapja. Innen már ismert a történet, amely 1851. július 10-én megszakad: Daguerre infarktus következtében elhunyt.
A legrégibb fennmaradt fénykép (1826)
Egy Magyarországon megőrzött, 1839-ben készült fénykép
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.