Honi találmányok
Honi találmányok
1938-ban szabadalmaztatta Riszdorfer Ödön azt az eljárását, amikor is a megvilágítási időt automatikus fényrekesszel sikerült vezérelnie. Ekkor ugyanis már voltak jó lencsék, voltak jó negatívanyagok, csak épp a gépek expozíciós idejét nem tudták jól beállítani. Ezt a problémát oldotta meg Riszdorfer. E találmány jelentősnek tűnik a mai olvasó számára is, hiszen azt azonnal megvásárolta a Kodak és az Agfa. Emellett Riszdorfer készített egy fénymérőt is, beépített keresővel.
Riszdorfer Ödön 1893-ban született Battyhánypusztán. Jogász lett, s a 30-as években neki sikerült forradalmasítania a fényképezőgép-ipart, számos nagy cég kötött vele szerződést, s 1934-től Magyarországon, a Kodakkal kötött megállapodás értelmében saját üzemében állította elő a Kodalux elnevezésű gépet. A II. világháború idején halt meg, 1944-ben.
Az 1939-es világkiállításon már egy ilyen fényképezőgéppel állt elő, amelyet valódi nagyipari termékké a Kodaknál dolgozó Mihályi József tett, s a Riszdorfer-Mihályi gép volt a világ első automata fényképezőgépe, amelyet így neveztek: Super Kodak Six 20. Mihályi József 1889-ben született Apatinban, s mivel bátyja az USA-ban élt, 1907-ben ő is kivándorolt oda. 1923-tól a rochesteri Kodak cégnél dolgozott, s mint említettük, itt alkotta meg az automata fényképezőgépet. Harminc éven át dolgozott e cégnél, s 200 szabadalmat jelentett be.
Az egy felvétellel történő közvetlen pozitív kép elkészítését Rott Andor 1939-es szabadalma tette lehetővé. E találmányt a belga Gevaert cég hasznosította, s a Polaroid fényképezőgépekben azóta is ezt az eljárást alkalmazzák. Rott Andor 1897-ben született Budapesten, a budapesti és a breslaui műegyetemen tanult, s 1926-tól Belgiumban élt. A közvetlen pozitív képet nyújtó módszert a világon elsőként ő szabadalmaztatta, s az ezzel a módszerrel készült fotópapírt cége 1940-ben dobta piacra. 1944-ben szabadalmaztatta a rögtönfénykép módszerét, s ez az a polaroid kép, amelyet ma már jól ismerünk.
Ugyanez a cég, tehát a Gevaert megvásárolta a vegyészmérnök Schuller Aladár egyik találmányát is, amely nem volt más, mint az éghetetlen biztonsági tri-acetát film. Schuller is a Gevaertnél dolgozott, ahol tovább fejlesztette a fényérzékeny réteget hordozó filmszalag öntési technológiáját, s azt a bizonyos nem gyúlékony filmanyagot, amelyet ő talált meg, 1937-től kezdődően hozták forgalomba. Nem véletlen, hogy a belga Koronarend Lovagkeresztjének tulajdonosa lett.
Századunk közepén jelent meg a piacon a Duflex-kamera, amely a világ első egyaknás, pentaprizmás, tükörreflexes, beugró fényrekeszes, oldalhelyes és természetes állású képet mutató, normálfilmes fényképezőgépe, amelyet szemmagasságban lehetett használni. Szóval ez a gép már mindent tudott, amit akkor tudni lehetett, 1947-ben hozták forgalomba, de kivételesen nem Amerikában és nem Németországban, hanem Magyarországon. Feltalálója az 1903-ban Budapesten született Dulovits Jenő, aki matematikatanár volt, egyben szenvedélyes fotós. Az említett fényképezőgépét 1943-ban szabadalmaztatta, és 1946-tól kezdve gyártották. Gyártását – kiismerhetetlen okok miatt – 1949 végén megszüntették. Dulovits Budapesten hunyt el 1972-ben. Nevéhez tehát egy rendkívül jó minőségű fényképezőgép megalkotása fűződik, amely komoly exporttermék lehetett volna, ha gyártását a láthatatlan erők nem állították volna le. Itt is feltehető a kérdés: mit ér a találmány, ha magyar?
A Dulovits-gép
Riszdorfer fényképezőgépe
G. I.
