Egy magyar próbavasút
Egy magyar próbavasút
A vasút korai históriájából természetesen Pest sem maradt ki. A nádor ugyanis 1827 áprilisában engedélyezte, hogy Wenckheim József báró részvénytársaságot hozzon létre egy Pest és Szolnok között megépítendő vasútvonalra, de a nádor azt is javasolta, hogy egyelőre csak az első szakasz épüljön meg, mégpedig Kőbányáig. Az építkezést a pesti nagyvásár idején, június 8-án kezdték meg. Ezzel az első szakasszal hamarosan végeztek. József nádor a pesti hatvani vámsorompó és Kőbánya között közlekedő, úgynevezett lebegő próbavasutat – amely 7,58 kilométer hosszban haladt – az 1827-es év Szent István napján fel is avathatta.
A nádor jól érezte, hogy ez a fajta vasút nem fogja beváltani a reményeket, s bizony így is történt. A sok műszaki probléma miatt 1828 tavaszán elhatározták, hogy működését beszüntetik, s lebontják.
1829-ben már gőzmozdonyversenyt is rendeztek Angliában, s a következő év két vasúti szenzációja: megnyílik a Liverpool-Manchester vasútvonal, s felavatják az első franciaországi vonalat is. Aztán újabb ősgőzautó készül, a Gurney-féle gőzbatár.
Eddig e gőzzel hajtott vasutak itt a kontinensen csak árut szállítottak, s 1832 márciusától a franciák jóvoltából már arról is beszámolhatott a sajtó, hogy a francia vasút utasokat is szállít. 1833-tól gőzomnibusz közlekedik Londonban, 1835-ben Bajorországban is felavatják az első vasútvonalat, míg Oroszországban 1837 telén került sor hasonló avatásra, s e vonal a cári lakot köti össze Pétervárral. Lényegében ez a vasút őstörténete, s midőn Széchenyi István gróf 1832 szeptemberében ellátogatott Angliába, ott már megtekinthetett egy működő vasparipát, s nem kis részben neki köszönhető, hogy kiharcolta: hazánkban is épüljön vaspálya.
A pozsony-nagyszombati lóvasút egyik szakasza
