A 18. századi magyarországi vegytan egyik nagy fejezete volt az ásványvíz-, forrásvízelemzés, s e témában íródott az első magyar nyelvű kémiakönyv is. E korszakban még egy kémiai elem, a tellúr felfedezése is magyar tudós nevéhez fűződik. A vegytani kutatások első honi központja a selmeci bányászati tanintézet volt, a másik pedig a tudományegyetem. A 19. században a vegyészek nehezen birkóztak meg a kémia szaknyelvének magyarításával, de erőfeszítéseiket végül is siker koronázta. A múlt század másik ismert vegytani ténye, hogy Irinyi János egy különleges gyufát hozott létre, hogy pontosan milyent, arról is olvashatnak e fejezetben.
Az anyagszerkezet elmélet a 15. században
A vegyészet a 17. században, igaz, még lopva, de bevonult néhány kollégium tananyagába is, kísérleteket mutatott be pl. Hatvani István, az ördöngös debreceni református professzor. Kortársai közül többen gyógyvízelemzéssel foglalatoskodtak, köztük Paterson-Hain János, Eperjes neves, jatrokémiához is értő tudósa, a vas-acetát első előállítója.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.