1789-ben Budán jelent meg Berzeviczy Gergely Magyarország-statisztikája német nyelven, s őt tartják az első gazdaságföldrajzi munka írójának is. Ezek a kötetek voltak a Schwartner Márton által kiadott nagy statisztikai munka előfutárai, műve első kiadásban 1798-ban, másodszor pedig a következő század első évtizedének a végén jelent meg.
A magyar nyelvű földrajzi irodalom megteremtői sorában kell megemlékeznünk Katona Mihályról, aki 1814-ben írta meg magyar nyelvű művét "A föld mathematikai leírása" címmel, e kötete még Rév-Komáromban jelent meg, a másik fontos könyve pedig már Pesten "Közönséges természeti földleírás" címmel. E kötete néhány megállapításával a nagy Humboldtot is megelőzte.
Akkor készült Lipszky János hatalmas mappája is, amelynek névmutatója nélkül ma már aligha lehetne kutatni a századelő honi földrajzát. Természetesen e korszak kiemelkedő botanikusa, Kitaibel Pál – akiről a botanikatörténeti fejezetben írunk – az ország földrajzi, klimatikus viszonyait is leírta azokban az útinaplóiban, amelyek fő célja a honi flóra feltárása volt.
Azután Nagy Lajos, majd Fényes Elek jelenteti meg sorra a nagy statisztikai-geográfiai köteteket, s 1839-re Erdély hasonló kézikönyve is elkészül. Természetesen sok értékes gyűjtés, összeírás kéziratban maradt. Ilyen volt Magyarország helységeinek 1773-as összeírása, s ugyane szomorú sors jutott Pesthy Frigyes helységnévtárának is, amelyet ő a múlt század második felében állított össze, s amely kézirat 63 kötetet tesz ki.
Földgömb 1688-ból
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.