A modern állattan útjain
A modern állattan útjain
A múlt században a zoológiai kutatások egyik hazai óriása, a madártan kiválósága, Petényi János Salamon lett, akinek modern nézeteit nehezen fogadták el konzervatív honi tudóstársai. A század második felének hasonló kiválósága a Petényi-tanítvány, Herman Ottó volt, de e nagy tudású ember is nehezen tudta elismertetni tudományát idehaza. Ez az időszak már a darwinisták és a Darwin elméletét tagadók kora.
A reformkorban jön létre a Magyar Nemzeti Múzeum Állattára, s kezd érdemben foglalkozni állattannal a Magyar Tudományos Akadémia is, amely utóbbinak egyik első tudományos szaktekintélye az ellentmondásos életművet maga után hagyó Frivaldszky Imre volt. Ő már 1833-ban az Akadémia tagja lett, neves tudóstársa, Petényi János Salamon pedig csak 1847-ben, annak ellenére, hogy az utóbbi zoológusi munkásságára még a híres Brehm is felfigyelt.
Frivaldszky munkássága azért nem egyértelmű, mert bár nagyszámú expedíciót szervezett – ő maga nem mindig vett részt azokon -, de az Akadémiától kapott pénz egy részét nem kutatásokra, hanem európai hírű rovarüzlete megalapozására fordította, s ily módon a honi tudományos világ elé tárt kutatási eredményei egy része nem saját expedíciós gyűjtéseire, hanem a nemzetközi rovarpiacokon általa vásárolt kész gyűjteményekre épült, s ezek felhasználásával egy körülbelül 10 ezer fajt számláló szakgyűjteményt állított össze.
Petényi János Salamon viszont szívesen részt vett volna komoly gyűjtőutakon, de nem kapott támogatást, s jogosan bírálta később e kort tanítványa, Herman Ottó, aki 1891-ben ismertette munkásságát "Petényi J. S. a magyar tudományos madártan megalapítója" címmel, de Herman más írásaiban is foglalkozott Petényi életművével, s hagyatékát is részben ő rendezte sajtó alá.
Petényi János Salamon
Cuvier és Darwin magyarul
Margó és Herman
A madarak szerelmesei
Rovarok, halak, egysejtűek és a származástan
A nagy monográfiák
