A Debreceni Aritmetika
A Debreceni Aritmetika
Az első, magyar nyelven megjelent aritmetikakönyvünk az 1577-ben kiadott "Debreceni Aritmetika", teljesebb címe mai helyesírásunk szerint így fest: "Aritmetika, azaz a számvetésnek tudománya, mely az tudós Gemma Frisius számvetéséből magyar nyelvre (ez tudományban gyönyörködöknek hasznára, és hamarább való értelmekre jó móddal) fordíttatott".
Furcsa dolog, de e könyvnek semmi köze Frisius, 1536 táján Antwerpenben megjelent munkájához, hanem egy, a kor szintjén írt s a szokásokhoz "igazított" számtankönyv, prakticista tankönyv. Az ismert szerzőre való hivatkozással valószínűleg a könyv tudományos tekintélyét, s így eladhatóságát próbálták növelni! Úgy tűnik, hogy e kiadvány forrása valamelyik lengyel szakmunka lehetett. A tudománytörténészek szerint az sem véletlen, hogy első magyar nyelvű számtankönyvünk Debrecenben jelent meg, hiszen itt igen élénk kereskedő- s iparosélet folyt, és ez tette szükségessé a könyv kiadását.
Hogyan is épül fel e munka? A számok írása itt az indus-arab módon történik már, s a könyv első része az alapműveleteket mutatja be. Ekkor már csak hat alapműveletet "jegyeztek", éspedig: számlálást, összeadást, kivonást, szorzást, osztást és a haladványt. A szerző ezután még foglalkozik az arányos osztással, a számtani sorral, a hármasszabállyal s hasonló problémakörökkel. A mű második része a számolás régi formáját, s kalkulusokkal (korongokkal) való számolást elemzi. Ezt néhány helyen még ebben az időben is használták.
Számos szöveges feladat olvasható itt, s többségük természetesen a mindennapok matematikájához kapcsolódik. Íme egy: "Vöttem két pénzen nyolc tikmonyt, tizen-két pénzen vallyon hányat vehetőc?". A feladat anélkül is megoldható, hogy tudnánk, mi az a tikmony, de eláruljuk, hogy ez a tyúktojás.
A "Debreceni Aritmetiká"-t 1582-ben újra megjelentették, majd jelentősen átdolgozott formában az ifjabbik Heltai Gáspár adta közre 1591-ben Kolozsvárott. E korai matematikai mű nyelvtörténeti szempontból is jelentős dokumentum, hiszen itt szerepel először magyar kiadványban a latin eredetű 'geometria' szó, illetve ezek a kifejezések: 'plusz', 'mínusz' és még számos szakkifejezés.
