Kódexek és naptárak
Kódexek és naptárak
E korból az egyik legfontosabb írásos emlékünk a Szalkai-kódex, mely lényegében iskolai jegyzetgyűjtemény. E jegyzet fő forrása a lengyel Glogów krakkói munkája és Regiomontanus nürnbergi kalendáriuma. (A lengyel tudós neve latinosan: Glagoviensis; Kopernikusz tanára is volt, és valószínűleg járt Budán.) A Szalkai-kódex egyértelműen tükrözi a Kopernikusz előtti csillagászati világképet, a Ptolemaiosz-kommentátorok korát, egyben megelőzi az első hazai nyomtatott csíziót, az 1592-es kolozsvári kalendáriumot, amely még mindig Regiomontanus szellemében készült. A Szalkai-kódex ismerteti a csillagászat alapjait, felsorolja a csillagképeket, és – mint említettük – egy kalendáriumot is közöl. Szellemi szerzője Kisvárdai János tanító, írója pedig Szalkai László volt. A kódex ma Esztergomban található, megírásának dátuma: 1489.
Az első magyar nyelvű öröknaptár, Székely István munkája az 1540-es években jelent meg Krakkóban, Vietor nyomdájában, címlapján Magyarország fametszetű címerével.
E munka lényegében egy verses öröknaptár és egy kronológia ötvözete. Székely a szikszai iskola számára már korábban (1538) is adott ki Krakkóban két magyar nyelvű művet, az egyik egy református énekeskönyv, a másik egy evangélikus katekizmus.
Igen ritkák a David Gutgesell által 1578-tól Bártfán nyomtatott naptárak. A fennmaradt 1581-es és 1583-as kalendáriumokból kitűnik, hogy azokban az alapmeridiánt Kassa földrajzi helyéhez rögzítették.
Kevés korai magyar öröknaptár maradt fenn, de az 1592-es kolozsvári igen, amely a CISIO nevet viseli. (Pontosabb címe: "CISIO magyar nyelven és az égi járásnak és a csillagoknak különb-különb természetének folyásából való praktika..., azaz magyar planétás könyv"). Szerzőjének neve nem ismert, mindössze annyit tudunk róla, hogy Gáspár keresztnévre hallgatott.
A kalendáriumok e rövid sorát az 1666-os évnél nyugodtan le is zárhatnánk. Az Erfurtból Nagyszebenbe telepedett Hübner Izrael orvos, matematikus és csillagász ugyanis arra az évre jósolta a világvégét, és azt szebeni kalendáriumában le is írta. Mivel azonban 1666-ban a kalendáriumkiadás mégsem ért véget, úgy tűnik, hogy Hübner jóslata nem volt abszolút pontos.
