Nevüket kórház is őrzi
Nevüket kórház is őrzi
A múlt század honi orvoslásában a már említett szakemberek mellett még számos nagy névvel, igazi nemzetközi szintű szaktekintéllyel találkozhatunk, szinte valamennyiük nevét ma egy-egy kórház, s évente átadandó díj, utca, s emlékplakett is őrzi. Gondoljunk csak a szemészet első professzorára, Fabini János Teofilra, vagy Grósz Frigyesre, a nagyváradi szemkórház alapítójára, továbbá a gyermekgyógyászat meghonosítójára, Schoepf-Mérei Ágostra, aki már 1836-ban kidolgozta egy gyermekkórház tervezetét. Mellettük a sebész Balassa János nevét kell kiemelnünk, aki 1843-tól volt Pesten professzor, s akinek csodálatos kezét még Deák Ferenc is megörökítette a maga faragta Balassa-kéz formájában. Toldyhoz hasonló kiváló szervező volt Markusovszky Lajos, Balassa egykori tanársegéde, s ketten együtt vállalták egykoron Görgey fejsebének operálását is, de Markusovszky a szabadságharc bukása után már csak magánpraxist folytathatott, s lett akkor híres szaklapunk, az Orvosi Hetilap elindítója, majd a Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat megalapítója. Az Orvosi Hetilap első száma 1857. június 4-én jelent meg, s abban a korszak valamennyi nagyja publikált, s a laptulajdonost 1867 után a honi orvosképzés és továbbképzés, valamint az egészségügyi reformok megszervezőjeként és meghonosítójaként tisztelték.
A harmadik, hozzájuk kötődő személyiség Lumniczer Sándor volt, aki Bécsben szerzett szülészmesteri diplomát, s a szabadságharcban Görgey törzsorvosa volt, amit csak igen nehezen bocsátottak meg neki. Később ő lett a II. Sebészeti Klinika vezetője, s ez az intézmény azért jelentős, mert Magyarországon itt vált első alkalommal elfogadottá és mindennapossá az antiszepszis.
Mint látható, a magyar orvosok legkiválóbbjai – az említettek mellett Korányi Frigyes is – a szabadságharc aktív részesei voltak, s mellettük említhetjük az akkori országos főápolónőnek, Kossuth Zsuzsannának, valamint a honi elmegyógyászat későbbi megalapítójának, a törzsorvos Babarczi Schwartzer Ferencnek a nevét is. Többségük egy baráti kör tagja volt, amelyik befogadta az azóta mindenki által elismert legnagyobbjukat, Semmelweis Ignácot is.
