Tényfeltáró filmek
Tényfeltáró filmek
A magyar írók, összefogva a rendezőkkel, a magyar valóság minél tervszerűbb, minél igazsághívebb, néha már szociográfiai igényű feltárására törekedtek, s ily módon döntően hozzájárultak az 1990-es szabad választásokkal kivívott új, független társadalmi és gazdasági rendhez.
A tényfeltáró magyar művészfilm előharcosa Kovács András (Nehéz emberek, 1964), akihez kortársa és főiskolai diáktársa, Bacsó Péter csatlakozott (Nyár a hegyen, 1967; A tanú, 1969). Kovács András a történelmi oknyomozás módszerével rekonstruál eseményeket (Hideg napok, 1966; Októberi vasárnap, 1979) illetve dokumentum jellegű filmesszékben mutatta fel a változtatás szükségességét (Falak, Labirintus). A hatvanas évek ifjúsága, köztük sok mai politikus, e filmeken vitatkozva indult neki az életnek. Hasonló indulattal és igénnyel, más-más stílusban kereste a magyar valóság gondjait Gaál István (Sodrásban, Zöldár), Gábor Pál (Angi Vera, Kettévált mennyezet), Gothár Péter (Megáll az idő).
