A műfaj magyar képviselői – itthon és a nagyvilágban
A műfaj magyar képviselői – itthon és a nagyvilágban
Magyarországon a harmincas évek első felében a világ legjobb rajzfilmkészítő gárdája működött. Fiatal festőművészek csoportja három műhelyben rajzos reklámfilmeket készített. Az egyik műhelybe Bortnyik Sándor festőművész tanítványai tömörültek: Halász János, Kassowitz Félix, Macskássy Gyula és Szénásy György. Körükhöz tartozott Vásárhelyi Győző is. Egy másik műhelyben az iparművészeti főiskolát végzett Hajdu Imre és Pál György dolgozott. Walker István reklámgrafikus egy harmadik, önálló műhelyben kísérletezett. Rajtuk kívül tevékenykedett egy amatőr filmes is, Zsellér Lipót, aki két egymást követő évben, 1933-ban és 1934-ben hollandiai és ausztriai nemzetközi fesztiválokon díjat is nyert.
Bár a moziközönség élvezte a műsor megkezdése előtt vetített rajzos reklámokat – különösen Macskássy Gyula Zwack Unicum-reklámja aratott sikert: A szerencsés flottás -, ezek készítéséből a művészek nem tudtak megélni, és becsvágyukat sem elégítette ki a reklámtevékenység. Tartalmasabb rajzfilmmeséket nem rendeltek tőlük. Ezért külföldön próbáltak szerencsét. Így lett Halász Jánosból John Halas néven korunk ünnepelt rajzfilmművésze; Vásárhelyi Győzőből Victor Vasarely festőművész; Hajdu Imréből Jean Image néven a francia rajzfilmgyártás mestere; Pál Györgyből pedig George Pal, aki a háborúig a Philips-műveket reklámozó rajzfilmeket tervezett Hollandiában, később pedig a hollywoodi science fiction-filmek tervezője és kivitelezője lett (The War of the Worlds, Világok harca, 1953). Megfilmesítette a Hüvelyk Matyit (1958) és a Grimm-meséket (1963). 1943-ban Oscar-díjat kapott.
Walker István magányos kísérletező maradt; 1936-ban készült animációs filmjében rajzolt alakok élő személlyel táncolnak; ez technikatörténetileg világraszóló jelentőségű találmány.
Tartós sikert itthon filmtéren csak Macskássy Gyula ért el, aki az 1945 után megindult magyar rajzfilmgyártás mestere lett. De ő is csak a hatvanas években kapta meg az őt megillető elismerést. Időnként együttműködött Kassowitz Félix grafikus-humoristával. Szénásy György könyvillusztrátorként tevékenykedett (Tamás István: A szabadkai diákok, 1933).
Szervezett, intézményes, rendszeres animációs filmkészítés az ötvenes évek óta folyik.
