A film tudományos alkalmazásai

Full text search

A film tudományos alkalmazásai
A mozgófénykép első feltaláló-kísérletezői tudományos célból igyekeztek előmozdítani kutatásaikat. Volt, aki sebesen vágtató lovak lábait igyekezett lefényképezni, vajon egyik lábuk mindig a földet éri-e, avagy van-e olyan pillanat, amikor mind a négy láb a levegőben van? Mások madarak röptét, állatok mozgását, az emberi izomtevékenységet kutatták és fényképezték.
Azóta a film a tudományos kutatások nélkülözhetetlen eszköze. Főleg két vonatkozásban: egyrészt a szemmel nem érzékelhető mozgásokat, a sebességet teszik láthatóvá és ezáltal tudományosan megfigyelhetővé; másrészt a hozzáférhetetlen vagy mikroszkopikus életjelenségeket fényképezik. Vannak olyan felvevőgépek, melyekkel akár kétezer kép is készíthető másodpercenként. Ezekkel a kilőtt lövedék útját, röptét, mozgását figyelhetik meg. Az esőcsepp esése már másodpercenként háromszáz felvétellel is láthatóvá tehető. A hozzáférhetetlen és/vagy mikroszkopikus jelenségek filmrevételének kivételes jelentősége van az orvostudományban: belső szervek lefényképezése, műtétek rögzítése; ezen kívül tenger alatti felvételek, molekulák mozgásának rögzítései szintén nagy jelentőségűek. Valamely tárgy vízbedobása és a vízfelület viselkedése, gázok mozgása, robbanóanyagok sajátosságai mind rögzíthetők. Szerepe van a tudományos célú filmfelvételnek a sportban is.
Mindez napjainkban a televíziós képsugárzó eljárásokkal szinte a végtelenségig tökéletesült. Tudományos filmek csak a legritkább esetben kerülnek moziforgalmazásba vagy a közönség elé. Az egyik ritka esetet már ismertettük: Vadász János egy csirke fejlődését fényképezte le az érintetlen tojáson belül. A katonai, egészségügyi, élettani, növény- és állattani, természettani filmek azonban megmaradnak a kutatólaboratóriumok tulajdonában. Magyarországon ma nincs központi kimutatás a legkülönbözőbb kutatóintézetek kísérleti filmjeiről, csak sejthető, hogy a hazai orvosegyetemek, akadémiai intézetek, minisztériumok és más intézmények – honvédség, rendőrség, élelmiszeripar – tulajdonában és raktáraiban több ezer tudományos filmet őriznek. (Ha ugyan egyáltalán őrzik és nyilvántartják ezeket.)
Vadász János említett filmjének nemzetközi sikere és cannes-i nagydíja hívta fel a figyelmet a műfajra és többek között éppen Vadász János filmjeire (A sejtek alakja és mozgása; A sejtek membránrendszerei stb.).
Könnyebb a tájékozódás, ha a kutatóintézet a dokumentumfilm-stúdiótól rendelte meg a filmet, rábízva a szervezés, előhívás feladatait, és lehetővé téve, hogy a film népszerű-oktató jellegű változata esetleg – legalább elvileg – programba kerülhessen. Néhány ilyen tudományos film: Czigány Tamás-Ádám György: Az agykéreg érző és mozgató működése, 1972; Idegrendszeri funkciók vizsgáló módszerei, 1972; Mikroelektródák a neurobiológiában, 1976; Somló Tamás: Az élő sejt motorja, 1973.
Napjainkban szinte nincs is tudományos kongresszus, melyen az előadásokat ne kísérné filmvetítés, legyen az fogorvoslás, villamosmérnöki kutatási eredmény vagy élettani kísérlet felvétele.
A tudomány fejlődésében nélkülözhetetlen segítőeszköz a film.

Híradófelvétel a Hollywoodból hazalátogató első magyar "sztár", Bánky Vilma fogadásáról
N. I.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi