A király római származása és a Fenséges Könyvtár
A király római származása és a Fenséges Könyvtár
A nem királyi vérből származó Mátyásnak a humanisták alkottak a rómaiakig visszavezethető családfát, s rómaisága bizonyításának fontos eleme volt az all'antica művészet pártolása az elbarbárosodott Pannóniában. Mindez párosult a két császárral hadakozó, győzhetetlen király nagyhatalmi aspirációival; humanistái szerint ő lett volna méltó a Római Birodalom mindkét fele fölötti uralomra. Mátyás műpártolása legfényesebb alkotásának, a latin és görög irodalom teljességét magában foglalni szándékozó Bibliotheca Corvinának létrehozásában is nagy szerepet kapott ez az elképzelés. Maga a Fenséges Könyvtár az uralkodói könyvgyűjtemény kezdeményeiből alakulhatott ki, amikor még a bibliofil Vitéz János példája hatott ösztönzőleg a fiatal uralkodóra. A firenzei fehér indafonatos (viszonylag egyszerűbb kiállítású) kódexek egy része a gyűjtemény kialakulásának korai szakaszában juthatott ide. Az 1480-as évektől azonban (különösen az évtized utolsó harmadában) olyan mértékű gyarapodás vette kezdetét, amely a királyi könyvtár arculatát teljesen megváltoztatta. Díszkódexek tucatjait rendelte meg Mátyás a legkeresettebb firenzei miniátoroknál, Attavante, Gherardo és Monte di Giovanni del Fora, Cherico és mások műhelyeiben. Budán is könyvfestő műhely szerveződött, felső-itáliai mesterekkel (közöttük a név szerint is ismert Francesco da Castellóval), akikhez idővel újabbak csatlakoztak. Az évtized végén élükön (az egyik kódexéről elnevezett) Cassianus-mester állt, aki a legragyogóbb miniatúrákat festette Budán. A kiváló minőségű firenzei kódexek s a jelentős helyi produkció mellett készen vásárolt kódexekbe is sorozatban festették bele Mátyás címerét a 80-as évek második felében, s egységes kötéssel látták el a könyvek zömét: egyik részük bársonykötést kapott, színes aranymetszéssel, másik részük pazarul aranyozott címeres bőrkötést. Naldus Naldius, a Marsilio Ficino környezetéhez tartozó firenzei humanista, dicsőítő éneket, panegyricust írt a budai Bibliothecáról. Művében az ideális könyvtárat tudta Budán, Mátyás őrizetében, s annak a trónörökös (Corvin János) neveltetésében betöltött szerepét emelte ki. Tudjuk, hogy Mátyás a könyvtár megalkotásával törvénytelen fia trónesélyeit is növelni akarta. A Corvinát, Naldus szavaival, a "Fenséges Könyvtár"-at, mely alkotója halála után hamarosan szétszóródott, a mai napig Mátyás legfényesebb alkotásaként tartja számon az emlékezet.
