A magyarországi freskófestészet mesterei a 18. században nagyrészt külföldiek: a legjelentősebb osztrák festők dolgoznak itt. Közülük a legegyénibb alkotó, Franz Anton Maulbertsch ( 1724-1796) az osztrák barokk festészet legnagyobb mestere volt. Közel négy évtizedig állt kapcsolatban festészetünkkel: a magyar megbízók újra meg újra meghívták az országba. 16 templomban és 8 kastélyban festett mennyezet- és falképeket, s így Pozsonytól Kalocsáig, Egertől Székesfehérvárig, Pápától Szombathelyig mindenhol találkozunk műveivel.
Fiatalon alkotta egyik főművét, a sümegi plébániatemplom freskódíszét (1757-58): az oldalfal, a mennyezet, az orgonakarzat és az oltár ábrázolásai mind e technikával készültek (vagyis stukkó, faszobor, keretelő dísz helyett falképet alkalmazott). Ez a megoldás Magyarországon nem ritka: különböző mesterek mintegy 40 művén találkozunk vele – nyilván viszonylagos olcsósága miatt. A sümegi templom festményeinek programja bonyolult, az ellenreformáció szellemét idéző tartalmat rejt magában: az ó-testamentumi előzményekkel párhuzamban Krisztus életét – születésétől feltámadásáig – mutatja be, hogy végül a szentélynél eljusson a harcoló és győztes egyház ábrázolásáig. A hajlékony, kecses alakok, a színeknek a velencei festészetből átvett gazdagsága, a mindent átható fény, a helyenként vázlatszerű ecsetkezelés, és az expresszivitás teremti meg Maulbertsch festészetének egyedi, minden kortársától eltérő jellegét. A sümegi képek világa sokrétű, s a tartalomhoz a megjelenítés is igazodik: megtalálható az egyszerű, népies hangú ábrázolás (Pásztorok imádása), a meseszerű, idillikus hangulat (Háromkirályok imádása) és a drámai, patetikus ábrázolásmód is (Krisztus a kereszten).
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.