Magyar művészek külföldön
Magyar művészek külföldön
Nem kapcsolódott többé a hazai művészethez a Szovjetunióban letelepedett Uitz Béla (1887-1972), akinek expresszív monumentalitása hatott a fiatal Szőnyi Istvánra (1894-1960), Aba-Novák Vilmosra (1894-1941, Derkovits Gyulára (1894-1934). Pór Bertalan (1880-1964) Szlovákiába emigrált, ott ért be művészetének konstruktív-expresszív korszaka; 1938-tól Párizsban élt, 1948-ban tért haza. Tihanyi Lajos (1885-1938) pályája Németországban folytatódott és Párizsban ért véget. A húszas évek német expresszionizmusához kötődött átmenetileg Bernáth Aurél (1895-1982), Scheiber Hugó (1877-1956), Kádár Béla (1877-1956), innen jutott el szatirikus hangú újklasszicizmusáig Bortnyik Sándor (1893-1977), aki hazatérése után bauhausos szellemben újította meg a plakátművészetet. Bokros Birman Dezső szobrász (1889-1965) egész pályáját meghatározta az expresszionisztikus indítás. A németországi nemzetközi Bauhaus-műhely egyik szellemi vezére lett Moholy-Nagy László (1895-1946). 1937-től az USA-ban élt, megalapította Chicagóban a New Bauhaust. Képei, plasztikái, fotogramjai nagy hatással voltak az egyetemes formatervezésre. Kassák Lajos (1887-1967) Bécsben elkezdett ún. képarchitektúrája a konstruktivizmus fontos csomópontja. Hazatérése után ismét műhelyfunkciót betöltő folyóiratokat szerkesztett.
Nem szakadt meg a hazai művészettel, művészképzéssel való kapcsolata az erdélyi, felvidéki, délvidéki magyar alkotóknak, de Trianon után főként közvetlen környezetükben tájékozódtak és hatottak.
