Paloták és polgárházak
Paloták és polgárházak
A magyarországi városok jelentős része a barokk korszakban nyerte el egységes, egyéni városképét, amely sok esetben máig megőrződött. Akár egyházi irányítással folyt az újjáépítés (pl. püspöki székhelyeken), akár a polgárság és a városba költözött nemesség építőtevékenysége révén, mindenütt szakítottak a városépítés középkori hagyományaival.
A volt Invalidus-palota, Budapest
A visszafoglalás utáni évtizedekben hamar újjáépült a szinte teljesen romos Pest-Buda – s az új házak, még a kevésbé igényesek is, már a barokk stílusjegyeket mutatták. Ahol lehetett, összevonták a szűk, keskeny középkori telkeket, és viszonylag széles homlokzatú paloták, lakóházak épültek. A zártsorú beépítés, a megőrzött középkori városszerkezet, a szűk utcák miatt még a nagyúri paloták is beilleszkednek a környező lakóházak vonalába, elmaradnak kiugró rizalitjaik, nincsenek megmozgatott tömegeik. Általános az egyemeletes homlokzat – a nagyúri reprezentációra nincs igény, mert az állami hivatalok többsége Pozsonyban van, s a főrendek nem sokat időznek Pest-Budán.
Pest-Buda újjáépítése
Az Invalidus-palota, Pest legnagyobb középülete
Óbuda, a Zichy-kastély
Pozsony városi palotái
Eger: a líceum
Püspöki paloták
