Pozsonyi allegóriák
Pozsonyi allegóriák
Világi festészetünk legkorábbi alkotásai közé tartozott az a képsorozat, amelyet III. Ferdinánd király megbízásából 1638-43 között készített a pozsonyi vár termeiben Paul Juvenel nürnbergi festő. A 18. században elpusztult, s ma már csak metszetábrázolásokról ismert ciklus az ún. fejedelmi tükör műfajába tartozott: az uralkodó elveit, tulajdonságait, hivatala gyakorlásához szükséges erényeit foglalta össze. A képeken történeti személyek és elvont fogalmakat megtestesítő figurák, allegóriák együtt jelentkeznek s fejtik ki az aktualitással is rendelkező mondanivalót. Például az "Állhatatosság a balsorsban és a szerencse idején" címűn a király trónon ülve fogadja Bohémiát (Csehország, a cseh rendek jelképe), aki hadat üzen az uralkodónak. A trón körül Állhatatosság és Türelem megszemélyesítője áll (miként attribútumaikból megállapíthatjuk), s ezzel a néző elé tárulnak III. Ferdinánd legfőbb jellemvonásai. A képen látható kötőfék arra utal, hogy a cseh felkelést leverték, és így a magyar rendeket, akik a pozsonyi várban uralkodójuk elé járulva megismerkedhettek a mű mondanivalójával, figyelmezteti az esetleges lázadás következményeire. A képsorozat a művészet propagandisztikus erejére épít, s azért szerepeltet annyi megszemélyesítést (Őszinteség, Csalárdság stb.), hogy értelmezze, magyarázza a bemutatott jeleneteket.
