TÁGABB KÖRNYEZETÜNK: A KÁRPÁT-MEDENCE

Full text search

TÁGABB KÖRNYEZETÜNK: A KÁRPÁT-MEDENCE
A Kárpát- (vagy Pannon-) medence, amelyet az eurázsiai, más néven alpi hegységrendszerhez tartozó vonulatok határolnak, mai alakját és méretét a hegységkeret kialakulását követően, a földtörténet miocén korában nyerte el (bővebben l. a következő oldalakon). Tágulásos jellegével sajátos módon egybecseng mai felszínének természetföldrajzi alapvonása, miszerint a medence Európa második legnagyobb folyamának, a Duna vízgyűjtőjének középső "kiöblösödése". (Innen, hogy Közép-Duna-medence néven is ismert.)
A ma az ún. Dévényi-kapun érkező Duna a Kárpát-medencét délkeleten a Vaskapu szorosán át hagyja el, miközben olyan nagy folyók vizét gyűjti magába, mint a Tisza, a Maros, a Dráva vagy a Száva. E folyók egymástól akár több mint ezer kilométerre húzódó hegyvonulatok forrásaiból táplálkoznak, s mire a Dunába torkollanak, a legkülönbözőbb arculatú tájakat fűzik fel. Ezek hazai tájainknak nemegyszer szerves folytatásai.
Nyugaton az Alpokaljának az Alpok havas csúcsai az Őrségen túl – a Grazi-medencétől elválasztva – még csak távolabbi őrzői, Sopron magasságában már tőszomszédjai. Északnyugaton a Kisalföld a Csallóközben folytatódik (vannak azonban, akik a Kárpátok, Alpok és Dunántúli-középhegység határolta síkságot Győri-medencének nevezik). Az alig emelkedő alföld az Északnyugati-Kárpátok folyóvíz feltöltötte síkságain át éri el a hegységkeretet – amelytől Északi-középhegységünket viszont már csak kisebb hegyközi medencék választják el. (A Kárpátokig nyúló terület az Északi-középhegységgel együtt a történelmi Felvidék: itt, az Északnyugati-Kárpátokban emelkedik a Kárpátok legmagasabb pontja, a Magas-Tátra 2655 méteres Gerlachfalvi-csúcsa.)
Északkeleten a határon túl is folytatódó Alföldnek (a Kárpátalja síksági területeinek) merész ellentéte az itt legkeskenyebbre összeszűkülő hegységkeret: az Északkeleti-Kárpátok. (Vízválasztóján többek között a Vereckei-hágó teremt átjárót.) A Kárpát-medencén belüli hegyvidékek közül az Alföldünktől keletre emelkedő Erdélyi-középhegység a legmagasabb (főcsúcsa, a Nagy-Bihar 1849 m); a hegységet és a terebélyes, hegyközi medencékkel tagolt Keleti-Kárpátokat az Erdélyi-medence szelíd dombságai kötik össze.
E dombvidék délen a Déli-Kárpátok 2500 méter fölé nyúló bérceivel néz szembe, nyugaton pedig fő folyóját, a Marost vezeti a Tiszába. Országhatárunktól délre az Alföld a Bánságban folytatódik, nyugaton egészen a Dráva-mellékig tart; még délebbre, a Dráva-Száva közi síkságot tagoló szigethegységek pedig már a Dinári-hegység szomszédai.
K. D.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi